Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Ötödik szakasz: Az állami hatalom gyakorlásának módja Magyarországon

157. ^. A SZ. KER. KÖZIG. SZERVEZETE 1848. ELŐTT. 411 kerületek, melyek közül az utóbbit az 1791: 7. t.-cz. a munkácsi uradalom helyett sorozta a koronajószágok közé, némi kiváltságos állássalés saját tisztviselői karral birtak ugyan, de sem országgyűlési joggal, sem független törvényhatósági állással nem birván, minden tekintetben az illető megyéknek hatósága alá voltak rendelve. 157. §. A sz. kerületek közigazgazgatási szer vezete 1848 előtt. I. A j á s z-k u n kerület jóllehet egy törvényhatóságot képezett, de közigazgatási tekintetben három kerületre : a Jászság, Kisés Nagykunságra oszlott s mindegyik kerületnek külön tisztviselői is voltak. Mind a három kerület élén a nádor által kinevezett főkapitány állott, a kinek elnöklete alatt s a hármas kerület székhelyén, Jászberényben tartott közgyűlésen gyakoroltattak az egész jász-kunkerületet, iniut törvényhatóságot megillető jogok s intéztettek az egész kerületet érdeklő közigazgatási ügyek ; e közgyűlésen tartattak a tisztujitások; választattak az országgyűlési követek s határoztatott az azoknak adandó utasítás felett. A közgyűlések nyilvánosan tartattak, de szavazattal azokon csak a 25 község küldöttei s a köz- és kerületi tisztviselők birtak. A hármas kerület legfőbb kormányzata törvények és privilégiumok értelmében ugyan a nádort, mint főbirájokat és gróíjokat illette. — anélkül azonban, hogy egészen ki lett volna véve e kerület a m. kir. helytartótanácsnak az ország szerkezetével összefüggött törvényes hatósága alól. A nádor azonban közvetlenül nem állott e kerület kormányzatának élén, hanem ő nevezte ki a nádori fő- és alkapitányt életfogytiglan és a nádori táblabirákat is, de ez utóbbiakat nem a törvények rendelete, hanem inkább csak szokás alapján. 1836 előtt a nádori főkapitány maga levelezett az egész kerület nevében mind a nádorral, mind a helytartótanácscsal és a többi törvényhatóságokkal; de az 1836: 22. t.-cz. rendelete óta a jász-kun kerület a hazai kormányszékekkel s a többi törvényhatóságokkal maga levelezett s ugy ezek, mint egyéb kiadványok a kerületnek Mária Terézia által 1746-ban nyert pecsété alatt adattak ki, s viszont a többi törvényhatóságok is a kerülethez, mint önálló törvényhatósághoz intézték megkereséseiket. A jász-kun kerületi tisztviselők háromfélék voltak, u. m. köztisztviselők, az összes három kerületé, mint törvényhatóságé, kerületi tisztviselők, t. i. az egyes kerületeké, és községi tisztviselők. A közés kerületi tisztviselők, a nádori fc- és alkapitányon, és a kerületiek