Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Ötödik szakasz: Az állami hatalom gyakorlásának módja Magyarországon

156. §. A SZAB. KERÜLETEK ÉS JOGAI 1848-IG. 405 mári béke 5. pontja alapján, az országos rendeknek a jász-kun kerület érdekében tett közbenjárása folytán az ügy megvizsgálása egy országos választmányra bízatott, mely 1712. sept. 20—22-én Bécsben tartott üléseiben a nevezett kerület eladását »az ország törvényeivel és a nádor méltóságával össze nem egyeztethetönek, valamint magoknak a jászkunoknak kiváltságaival is ellenkezőnek« találta. Ennek következménye, miután a német lovagrend a vételár visszafizetése mellett késznek nyilatkozott szerzett jogáról lemondani, az lett. hogy az 1715: 34. t.-cz. a jász-kunokat minden korábbi kiváltságaik és jogaikba s a nádor birósága alá visszahelyezni rendelte, az emiitett tökeösszeg felének lefizetését a kir. kincstár vállalta magára, másik felének leli zetése az országra rovatott. De sem a kir. kincstár, sem az ország részéről a nevezett összeg elő nem teremtetvén, a kerület egész 1731-ig előbbi állapotában, az id. törvény daczára is. megmaradt. 1731-dik évben PálfTy Miklós nádor közbenjárására a pesti rokkantak kórház á nak alapítványi pénzeiből a német lovagrend kielégíttetett, de viszontbiztositékul a lefizetett 500 ezer forint erejéig a jász-kun kerület a nevezett intézetnek zálogképen adatván, a kerület igazgatása egy kir udvari bizottmányra bízatott, mely szintén administratort állított a a kerület, kormányzatának élére. Ennélfogva a jász-kunok sorsa e csere által nem javult mindaddig, míg az országos rendek kérelmére Mária Terézia 1744-ben megengedte, hogy magokat a pesti rokkantak háza zálogbirtokából kiválthassák, mi megtörténvén, az 1745. máj. 6-án kelt kir. kiváltságlevél, melyet 1751 : 25. t.-cz. is helybenhagyott, a jász-kunokat alkotmányos állásuk- és jogaikba véglegesen visszahelyezte. Ezen alkotmányos állás pedig a következő jogokban állott 1 a) A »Jász-kun kerület« nevezet alatt három kerületet magában foglaló terület az ország vármegyéitől teljesen elkülönített, független és önálló törvényhatóságot képezett s a nádornak főhatósága alatt a közigazgatás és törvénykezés körébe tartozó ügyekben maga intézkedett, határozatainak, a törvények- és rendeleteknek végrehajtására saját választott tisztviselőkkel birt. De jóllehet, a törvényhatósági állásnál fogva e kerületet megillető jogokat a nádor vezetése és ellenőrzése mellett gyakorolták is a kerület tagjai, fentartatott azonban e kerületre nézve is a m. kir. helytartótanácsnak az ország közigazgatási szerkezetével összefüggött törvényes hatósága, b) A jász-kunoknak felébb vitt pereiben csak a nádor ítélhetett, mert a nádoron, a nádori kapitányon és saját kebelökböl választott biráikon kivül a jász-kunok ellen intézett perekben senki sem ítélhetett, kivételnek csak az egyházi, határvillongási s az 1635: 19. t.-czikkben megnevezett perekben és még