Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Ötödik szakasz: Az állami hatalom gyakorlásának módja Magyarországon

156. §. A SZAB. KERi'LETEK ÉS JOGAI 1S4S-IG. 403 nap alatt beadott folyamodványok feletti határozás. Voltak ínég ezeken kivül egyéb fontos ügyek, melyek szintén a közgyűlés hatáskörébe tartoztak, de a melyekben hozott határozatok tudomás vagy jóváhagyás végett mindenkor a belügyministeriumhoz felterjesztendők voltak. Ilyenek valának: a város költségvetésének megállapítása és a rendes jövedelmekből nem telő kiadások fedezésére szükséges adópótlék meghatározása ; kölcsönvételek ; ut- és hidvámok, vásári- és helypénzek már felsőbb helyen jóváhagyott dijszabályainak felemelése stb. Ami a városi tanács hatáskörét közelebbről illeti, az a szorosan vett városi közigazgatás minden ágára kiterjedt. A tanácsülésnek, mely minden héten egyszer, a körülményekhez képest többször is volt volt tartandó, elnöke a polgármester; érvényes határozat hozatalra az elnökön és jegyzőkön kivül kis városban legalább 3, közép és nagy városokban pedig legalább 5 tanácstag jelenléte kívántatott meg. A városi tanács hatásköréhez tartozó ügyek részint a tanácsülésben, részint azon kivül intéztettek el; az előbbiekhez tartozott minden közérdekű és érdemleg hatósági elhatározást igénylő ügy, míg az utóbbiak körébe a mindennapi közigazgatás folyó tárgyai, melyek különös megvitatást nem igényeltek. — A városi kapitánynak a közrendészet tekintetében önálló hatásköréhez tartozott a személy- és vagyonbiztonság, a közerkölcsiség és közegészség föfontossügu érdekeit érintő mozzanatok észlelése s a veszélyeseknek ismert jelenségek eltávolítása, a városi közigazgatás határain belől: továbbá a rend és közbátorság fentartása s a mezei rendőrségi ügy, mely tekintetben nemcsak felügyeleti, hanem bíráskodási joggal is fel volt ruházva. A városi kapitányi hivatal eszközölte még az idegenek nyilvántartását és a helyrendőri intézkedések javaslatba hozatalát. Jogában állott végre a városi kapitánynak a megállapított helyrendőri intézkedések ellen cselekvőket a hatóságilag meghatározott összeg erejéig, a városi szegényalap vagy más közczél javára fordítandó pénzösszegre megbüntetni ; csakhogy e tekintetben végzései ellen nyitva állott a tanácshoz való feljebb folyamodásnak utja, még pedig, a testi fenyíték eseteinek kivételével, mindig birtokon kivül. 156. §. A szabad kerületek és a z o k j o g a i 1848-ig. Szabad kerületek (districtus seperatus portás habentes) alatt egyes, kir. kiváltságlevelek alapján a megyei és magánhatóság alól kivett területek értendők, melyeknek kiváltsággal biró lakosai kebel26*