Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)
Ötödik szakasz: Az állami hatalom gyakorlásának módja Magyarországon
154. §. A SZ. KIK. VÁK. ÖNKORMÁNYZATI JOGAI 1S48-IG. 397 való felvétele ellen tiltakozott, mivel úgymond: »numerus liberarnm. regaliumque civitatum Eegni Ungariae in tantum auctus sit, ut idem quartus Status caeteros non soluin adaequaret, verum fors etiam superaret« — kivévén mégis, ha ő Felsége nagy érdemek s a közjó tekintetéből valamely községet azon kegyelmére törvényczikkely által méltatná. Es valóban, e törvény hozatala után is több helybeli község lön sz. kir. városi privilégiummal a király által felruházva s ennek alapján az országgyűlés által is beczikkelvezve, melyek közül egyedül Arad. Pécs és Eszék, a királytól kinyert privilégiumaik daczára is. nem nyerték meg az országgyűlési beczikkelyezést. aminek következménye volt azután, hogy 1848-ig az országgyűlésen részt nem vehettek. 1S48 előtt különbséget tettek sz. kir. tárnoki és személynöki városok közt. mely utóbbiakhoz a sz. kii', bányavárosok is számíttattak. E különbségnek súlypontja egyébiránt csak abban feküdt, hogy a tárnoki városok törvényszékétől polgári jogügyekben a felebbezés a tárnoki, míg a személynöki városok tanácsától a személynöki székhez történt. — protest. házassági és egyáltalában a büuvádi perek mindig a kir. tábla és innen a septemvirátushoz felebbeztetvén. A hét alsómagyarországi bányaváros e tekintetben szövetséget képezett, melynél fogva azoknak küldöttei. Körmöczbánya elnöklete alatt, polgári jogügyeikre nézve különös törvényszéket képeztek, hová az egyes városoktól, innen pedig a személynöki székhez történt a felebbezés. A sz. kir. városok 1848 előtt alkotmányos értelemben az ország negyedik rendét képezvén, mint ilyenek követeik által az országgyűlésen részt vettek. Ezen joguk gyakorlatának nyomaira már III. Endre király idejében, különösen az 1298-diki végzeményekben akadunk: állandóan azonban csak Zsigmond király ideje s illetőleg az 1405-iki év óta hivattak meg az országgyűlésre. Az 1608 : k. u. 1. t.-cz. ugyan csak azon S tárnoki városnak akarta az országgyűlési jogot megadni, melyeket az 1514 : 3. t.-cz. 1. § a felsorol (Buda. Pest. Kassa, Pozsony, Nagyszombat. Bártfa, Eperjes és Soprony). a többiek jogát pedig ujabb reformokig függőben hagyni rendelte. Azonban ezen törvény daczára nemcsak az akkori sz. kir. városok mindnyájan addig élvezett jogaikat, az országgyűléseken követeik által részt venni, megtartották, hanem az ujabbak is hasonló jogokat nyertek. Egyébiránt e tekintetben a kormánytól függő sz. kir. városok országgyűlési jogával szemben az országgyűlés rendi táblája ugy segített magán, hogy a sz. kir városok befolyását, illetőleg szavazatát korlátolá s százados gyakorlatánál fogva mindig a megyék követei döntöttek az országgyűlésen és a rendi táblán annak többi alkotó elemei közt. Sőt midőn ujabb időkben az országgyűlési kerületi ülésekben a vélemények nagyobb szét-