Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)
Harmadik szakasz: A honpolgárok államjogi viszonyai
89. §. A GÖRÖG KELETI EGYHÁZ JOGÁLLÁSA. 225 a görög keleti szerb egyház érsekének és püspökének választására érvényben levő szabály, mely szerint a karloviczi érseket, vagyis a görögkeleti szerb metropolitát a kir. biztos jelenlétében tartandó szerb nemzeti egyházi congressus, a püspököket pedig az érsek által kijelölt három egyén, rendesen szerzetesek közül a püspöki zsinat választja, s mind az érsek, mind pedig a püspökök a király által erősíttetnek meg s ez utóbbiak az érsek és kir. biztos által igtattatnak be hivatalaikba. A görög-keleti román egyház jelenlegi szervezete az 1868: 9. t.-cz. alapján létrejött s ő Felsége által 1869. máj. 28-án kibocsátott kir. rendelettel szentesitett szervezési szabályzaton alapul. Ennek értelmében az egyházi, iskolai és alapítványi ügyek a plébániai, esperességi és egyházmegyei zsinatok és a román nemzeti egyházi congressus felügyelete alatt állanak. Ezen ügyek kezelésére és igazgatására pedig minden lelkészségben és esperességben a lelkész, illetőleg esperes elnöklete alatt egy-egy bizottság és gondnokság, az egyházmegyékben és metropoliában pedig az érsek, illetőleg püspök elnöklete alatt consistoriumok állíttattak fel. A congressus három évre megválasztandó 60 világi és 30 egyházi képviselőből áll, kik egyenlő számban az érseki, aradi és karánsebesi egyházmegye részéről választatnak, ez utóbbi megye képviselői közül 10 a most már polgárosított magyar határőrvidékre esik. Ezen képviselőkből álló congressus, melynek elnöke az érsek, választja a metropolita consistorium tagjait. Maga a metropolita külön congressuson választatik, melyen az érseki megye 60, a két püspökség pedig 30 tag által van képviselve. A görög-keleti egyház se nem szerb, se nem román ajkú hivei az 1868 : 9. t.-cz. 9. §-ának értelmében ezután is meghagyattak mindazon jogaikban, melyeket egyházközségi vagyonuk és alapítványaik kezelésében eddig gyakoroltak. 1. A két metropolita különválásából eredő mindennemű követelésekre az ] 868 : 9. t.-cz. 8. §-a azt rendelte, hogy azok, amennyiben kölcsönös egyesség utján kiegyenlíthetők nem lennének, ugy az egész metropoliát, mint a püspöki megyéket vagy egyházközségeket, vagy netalán egyes egyéneket illetők is, ő Eelsége által az illető miniszter ellenjegyzése mellett delegálandó valamely rendes biróság előtt bélyeg- és illetékmentesen érvénj'esícendők, és ezen eljárással minden más perorvoslatok mellőzésével egyedül a kétfokozatú rendes felebbvitel tartatik fenn , s az ilynemű felebbvitt perek a felebbviteli bíróságok által soron kivül intézendő k el. 2. Az állam nem örököl a görög keleti érsekek és püspökök hagyatékából, s a megürült püspökségek jövedelmeit nem húzhatja ; mert az érsekek és püspökök sze;zett vagyonuk fele részéről rendelkezhetvén, másik fele az illető nemzeti egyházi alapokra száll, melyek végrendelet nem létében az egész hagyatékot öröklik s az üresedésben levő érsekség és püspökségek időközben járó jövedelmeit is húzzák. KOllltUI.Y '• ÁLLAMJOG. 15