Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Negyedik szakasz: Az államfő (a király) mint az állam személyes egysége és hatalmának képviselője

226 M. R. NEGYEDIK SZAK. EtSÖ FEJEZET. ' NEGYEDIK SZAKASZ. Az államfő (a király) mint az állam személyes egysége és hatalmának képviselője. ELSŐ FEJEZET. A magyar korona megszerzésének törvényes módja. 90. §. A fővezéri, majd királyi méltóság megszerzésének módja a mohácsi vészig, Magyarországon a honalapító ősök által az etelközi vérszerződésben a fővezéri méltóság elnyerésére megállapított s választással vegyes örökösödési mód, a királyság felállítása után is századokon át, mondhatni egész a XVII. század végéig (1687-ig) általában véve irányadó volt a kir. méltóság megszerzésére nézve, akképen, hogy a nemzet szabad választási joga az örökösödés korláta mellett is nem csak mindenkor elismertetett, hanem egy időben, midőn az Árpád- és később az A.njou-családok örökösödési joggal biró férfitagjai kihaltak, egyedüli irányadó szabályként állott fenn. Magyarországon ugyanis a honalapítástól kezdve egész 1301-ig az Árpád-ház férfiága uralkodott a vérszerződésnek első pontja értelmében. De miután ez ősszerződés csak az Árpád-ház fiutódainak örökösödését, és nem egyszersmind az örökösödésnek rendjét is, állapította meg: az említett család fenlétében s örökösödési jogának tiszteletben tartása mellett is szabadon választhatta a nemzet annak férfi tagjai közül uralkodóit, és, mint a történelem bizonyítja, csakugyan választotta is, habár igen gyakran az elsőszülöttnek adta is az elsőséget. Az Árpád-királyok idejében tehát az örökösödés, helyesebben a fiági örökösödésnek elve, egyesítve volt a szabad választás elvével, — amint ezt többek közt I. Béla, Géza, I. László, II. László, IV. István példái, valamint azon zavarok is bizonyítják, melyeket a szabad választás az Árpádok korszakában eredményezett. Az Árpád-ház férfiágának kihalása után ismét a tökéletesen szabad választás birtokába jutván a nemzet, ugyan az Árpád-ház leányágon való fimaradékai közt válogatott, — de nem azért, mintha erre kötelezve lett volna, mert a szerződés s azzal a kötelezettség csak a fiágra szólott; hanem részint és leginkább az Arpád-ház iránti kegye-