Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Harmadik szakasz: A honpolgárok államjogi viszonyai

89. §. A GÖRÖG KELETI EGYHÁZ JOGÁLLÁSA. 223 közöltetett. Ezen rendezést megelőzőleg történt azonban, hogy, még az alkotmány helyreállítása előtt, 1864-ben Karloviczba összehívott általános zsinaton folytatott tárgyalások következtében, az erdélyi püspökség, ő Felségének 1864. deczember 24-én kelt legfelsőbb elhatározásával, érsekségre emeltetvén, ezáltal a magyarországi és erdélyi görög nem egyesült románok számára egy nj, a szerb metropoliával (egyházvidék) egyenjogú, metropolia állíttatott fel, melynek, az erdélyi s Nagyszebenben székelő görög nem egyesült érsek vezetése alatt, a szerb egyházvidék kormányzati kötelékéből kihasított aradi és karánsebesi püspökségek rendeltettek alá. Az 1868 : 9. t.-cz. az 1864. évben és 1865-ben Karloviczon folytatólag tartott szerb nemzeti congressust, amennyiben az, az 1848 : 20. t.-cz. 8. §-ától eltérőleg alakíttatott, utólag törvényesítvén, a gör.-keleti vallású románok részére felállított Önálló s a szerbekével egyenjogú metropolia, nemkülönben az erdélyi görög keleti vallású püspökségnek érsekségre emeltetése, törvénybe igtattatott és az 1792 : 10. t.-cz. rendelete erre is kiterjesztetett. A görög keleti vallásúak ennélfogva jelenleg két egymástól független egyháztartományt képezvén: az 1848 : 20. t.-cz. 8. §-ában biztosított önkormányzati jogok, az 1868 : 9. t.-cz. rendeletéhez képest, mind a görög keleti szerb, mint a görög keleti román egyházat különkülön megilletik, s azok által külön gyakoroltatnak. A mindkét egyháztartományt e szerint külön-külön megillető önkormányzati jog gyakorlatára nézve az ] 868 : 9. t.-cz. akkép intézkedik, hogy ő Felsége alkotmányszerüen gyakorlandó legfelsőbb felügyelési jogának fentartása mellett, mind a két metropoliának hivei jogosítva vannak egyházi, iskolai és ezekre vonatkozó alapitványi ügyeiket, az ország törvényeinek korlátai között, külön-külön és az illető metropoliták által, ő Felségének teendő előleges bejelentés mellett, időszakonkint egybehívandó egyházi gyülekezeteikben (congressusaikban) önállóan intézni, rendezni és azokat ugyancsak e congressusaikon alkotandó és ő Felsége által jóváhagyandó szabályok értelmében, saját közegeik utján önállóan kezelni és igazgatni (1868 : 9. törvényczikk 3. §-a.). Az ő Felségének fentartott legfőbb felügyeleti jogból pedig, az eddigi gyakorlat szerint is, következik, hogy ezen congressusokon királyi biztos által magát képviseltetheti. — A szerb nemzeti egyházi congressust, ő Felségétől a vallás- és közoktatási minisztérium utján kinyert engedélylyel, a karloviczi érsek, mint szerb patriarcha, a román nemzeti egyházgyülekezetet pedig ugyanily módon az erdélyi román érsek hivja egybe. A szerb nemzeti egyházi congressusra, az 1848: 20. t.-cz. 8. §-ának e tekintetben intézkedő pontja ha4 tályon kivül helyeztetvén, az 1868: 9. t.-cz. szerint a régi (az illyr