Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Harmadik szakasz: A honpolgárok államjogi viszonyai

220 fe. K. HARMADIK SZAK NEGYEDIK FEJEZKT. vagyis az 1791: 6. és 1844: 3. t.-czikkeknek minden ezzel ellenkező határozatai hatályon kivül vannak helyezve. II. Mindkét evangélikus egyháznak viszonyára nézve azonban az állam irányában 1791 : 26. t.-czikkben nyert és biztosított jogállás jelenleg is irányadó. Ezen jogállásnál fogva mindkét evangélikus egyház egyházi kormányzatát s annak szervezetét a király jóváhagyása mellett maga határozhatja meg. Egyházkerületi gyűléseket, sőt zsinatokat is szabadon tarthatnak; csakhogy a zsinat tarthatására előre kikérendő kir. engedelem szükséges, a zsinat tartási helye és ideje, a kitűzött tárgyak nemkülönben az egybegyűlendő személyek száma is a királynak feljelentendő, ki legfőbb felügyeleti jogánál fogva magát a zsinatokon képviseltetheti s ennélfogva a kir. biztosnak, tekintet nélkül vallására, a zsinaton hely adandó »non quidem pro directione aut praesidio, sed solum pro inspectione.« — A zsinatokon hozott kánonok és határozatok azonban csak királyi jóváhagyás, illetőleg megerősités utján emelkednek kötelező erőre; azonban az ily módon már érvényessé vált s ugy a hitczikkely és hitvallás, mint a fegyelem és kormányzat körül létrejött szabályok, sem királyi parancs, sem kormányrendeletek által meg nem változtathatók s csakis ujabb, az emiitett módon tartott zsinatokon vehetők módositás és változtatás alá (1791:26, 4. §.). Mindennemű, a vallás vagy tudomány javára szánt és egyéb kegyes alapítványaikat, ugy az eddigieket, mint a jövőben alapitandókat, sértertlenül megtarthatják, az elvesztetteket kereshetik s mindezeket magok szabadon igazgathatják, — fenmaradván egyébiránt a királynak az ország főkormányhatóságai, tehát jelenleg a minisztérium által gyakorolt főfelűgyeleti joga arra nézve, hogy az alapítványok csakugyan az alapító czéljaira fordíttassanak s annak intentiói szerint kezeltessenek (id. t. 10. §.). Alsóbb ugy, mint középtanodákat nevezett egyházak bárhol, ha szükségesnek találják, szabadon állithatnak, azokban tanítókat és tanárokat szabadon alkalmazhatnak és választhatnak, azokra nézve a tanítás rendjét és módját megállapíthatják — ugy azonban, hogy felsőbb tanodákat csak kir. jóváhagyás után állithatnak fel — s egyáltalában az egész tanulmányi ügynek, ő Felsége által az országgyűlés határozatai alapján megállapítandó, rendje a mindkét evangélikus egyházak iskoláira is kiterjed, illetőleg kötelező erővel bír, egyedül a vallás tárgyai, melyek minden vallás és egyház saját jogköréhez tartoznak, vétetvén ki ezen tanulmányi rend alól (5. §.). 1. Az 1791 : 26. t. cz. fentebb ismertetett határozatai a társországokra ki nem terjedtek, mert ott az evangélikusoknak lakni, kivált nagyobb számban nem is lehetett, s egyedül csak kereskedés és iparűzés végett engedtetett meg azoknak