Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Harmadik szakasz: A honpolgárok államjogi viszonyai

89. §. A GÖRÖG &ELET1 EGYHÁZ JOGÁLLÁSA. 221 kibérelt lakásokban állandóan tartózkodni. A protestánsok ott sem fekvő jószággal nem birbattak, sem pedig köz- vagy magánhivatalt nem viselhettek. Örökségeiket azonban törvényes uton kereshették, fentartatván a királynak az a joga, hogy az evangélikusoknak kárméntesítését ily esetekben más hasonló jövedelmű jószág által csere utján vagy egyébként eszközölhesse. 2. Az unitaria vallást az 1848 : 20. t.-cz. törvényesen bevettnek nyilvánítván, nem szenved kétséget, hogy mindazok a jogok, melyek a két evang. vallás követőit és egyházát megilletik, a folytonos és fenálló gyakorlatnál fogva is, az unit. egyházra és hiveire is kiterjednek ; jóllehet, az 1848 : 20. t.-czikken kivül, ezen egyház jogállását az állam irányában törvény nem szabályozza. 89. §. A görög keleti egyház jogállása és viszonya az államhoz. Hazánkban már a XV. század előtt jóval, sőt bátran állíthatni, hogy a honalapítás óta, bár csekély számmal, de folyvást laktak görög keleti vallást követő, vagy mint nevezni szokták, »óhitű« honpolgárok ; de ezek egyházi és vallási viszonyainak történetét még eddig sűrű homály fedi. A XVII. század végén török tartományokból Magyarországba tömegesen bejött görög keleti, máskép görög nem egyesült vallást követő szerb népnek I. Lipót és utódai által adott privilégiumok tették meg az első lépést a gör. kel. vallás szabad gyakorlatának elismerésére, s ugyancsak kir. privilégiumok (legrégibbek az 1690. aug. 31. és 1691. aug. 30. kelt privilégiumok) intézkedtek először a görög keleti egyház viszonyainak szabályozására nézve, miután ezt a szerb népség végleges és állandó megtelepedése szükségessé tette. Azonban az idézett és későbbi kir. rendeletek, nevezetesen pedig a sokáig irányadóul szolgált s Mária Terézia alatt kiadott 1779-diki »D eclaratorium Illy,ricu m« által nyert és szabályozott szabad vallási gyakorlat, valamint az egyházkormányzat, alapítvány- és iskolai ügyek körüli intézkedési jogaik törvényhozás utján csak 1791ben lettek elismerve. Törvény erejével ugyanis az 1791 : 27. t.-cz. mondta ki először, hogy »ezen országban honpolgári joggal megajándékozott nem egyesült görög szertartása lakosok is jószágszerzésre és birhatásra, valamint hivatalra ís képesek, Magyarországon ugy, mint ennek kapcsolt részeiben; épségben hagyatván egyébiránt ő Felségének a királynak jogai a görög keletiek papsága-, egyháza- és vallásának, — melynek teljes szabad gyakorlatával élhetnek — úgyszintén alapítványi, közoktatási ügyei körül, ugy, amint azokat dicső emlékezetű őseitől átvette. Az 1792: 10. t.-cz. pedig azonkívül, hogy elrendelte ezen vallást követők közöl is a kellő képességgel biroknak a m. kir. kancellária és helytartótanácsnál leendő alkalmazását, még a görög keleti egyház érsekei- és püspökeinek országgyűlési ülés- és szavazatjogot adott a felső táblánál. Végre az 1848 : 20. t.-cz., midőn a törvényesen