Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Harmadik szakasz: A honpolgárok államjogi viszonyai

78. §. HONPOLGÁROK JOGAI VAGYONI VISZONY. TEKINTETÉBEN. 193 tóság a községi törvényben elősorolt ügyeken kivül (1871: 18., 26 §.) a község belügyeibe hívatlanul beavatkozik, vagy ha községi szabályrendeletet ok nélkül megsemmisít. A törvényhatóság pedig, a mennyiben a kormány eljárását sérelmesnek találja, a képviselőháznál kereshet orvoslást (1870: 42., 16. §.). 78. §. Honpolgárok jogai vagyoni viszonyaik tekintetében. A tulajdon szentségét törvényeink biztosítják. Azok értelmében minden magyarországi honpolgár bármily nemű vagyoni és jószágot szabadon szerezhet, bírhat és a felől szabadon rendelkezhetik. A nemesekre nézve 1848 előtt fenállott megszorításokat már az 1844: 4-dik törvényczikk, még tökéletesebben pedig az 1848-diki törvények megszüntették. A holt kézre vonatkólag a birtok szabad szerzését tiltó törvényeink azonban világosan megszüntetve nem lévén, még mindig érvényben vannak. Ezek szerint hazánkban a főpapok, egyházak és kolostorok jogosan szerzett jószágaikat teljes szabadsággal bírhatják ugyan (Hk. I. 2.; 1647 : 15.), de uj birtokokat nem szerezhetnek semmi szín alatt, és azért nem szabad az egyháznak világi jószágot adni, hagyni, eladni vagy bármikép elidegeníteni, hacsak különös esetekben ő Felsége felmentést nem adna (1498 : 55. és 65.; 1647 : 17. és 1715 : 16., 5. §.); újonnan bevett egyházi szerzetek alapítványi birtokokat csak zálogképen bírhatnak (1715 : 102.); szerzetesek szerzeményeikről végintézkedést nem tehetnek, nekik általában 200 forinton felüli évi jövedékeket rendelni nem szabad. — A jószágbirható szerzet tagjai szüleik szerzeményéből (az 1715 : 71. t.-cz. szerint) egészen ki vannak zárva, de az ősiből osztályrészük tizedrészét nyerték, azonban csak pénzben és soha többet nem 5000 írtnál; az hogy ősiség megszűntével ezen örökösödési jog fenáll-e az öröklött javakra nézve is: nincs eldöntve. Egyes szerzeteknek újonnan belépő tagjaik felajánlása folytán bármit szerezni csak ő Felsége jóváhagyása mellett lehet. A vagyon szabad használatát illetőleg a közjó érdekében szükségesnek mutatkozó korlátozások csak törvényhozás utján eszközölhetők. Legnevezetesebb az ingatlan vagyonra nézve az 1868 : 55. t.-cz., mely a kisajátításnak a közjó tekintetéből helyt ad mindazon területekre nézve, melyek vasutak, valamint közutak építésére, csatornákra, folyók szabályozására, vizek és mocsárok lecsapolására, futó homok meggátlására, parti raktárak és rakhelyek készítésére, hidak, kikötők építésére, távírdák felállítására és hadi erősítésekre szükségesek. E KORBULY : ÁLLAMJOG. 13