Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Harmadik szakasz: A honpolgárok államjogi viszonyai

194 E. R. HARMADIK SZAK. MÁSODIK FEJEZET. czélokra a kisajátítást nem akadályozhatja sem az ingatlannak, sem pedig a tulajdonos- vagy birtokosnak minősége. A kisajátítás körüli eljárást az idézett törvény, a tulajdonos teljes kártalanítását szem előtt tartva, részletesen szabályozza. — Az önkényszerüleg kivetett adók ellen a honpolgárokat minden köztehernek az országgyűlés általi megajánlása eléggé biztosítja. Vagyonkobzásnak csak a törvé­nyesen meghatározott esetekben (pártütés, hűtlenség, a korona elleni hamis eskü, erőszakos egyházsértés és némely magánvétségben) lehet helye, de csak az elmarasztaltnak osztály-részére, kiszakasztatván gyermekei, osztatlan testvéreinek része, épségben maradván ez emlí­tetteknek anyai javai, mind nejének, mind hitelezői és a sértett félnek kármentesítési jogai és igényei (Hk I. 13. és 14., II. 12., 30. és 44. cz.; 1715 : 9.; 1723 : 9.; 1791 : 56.). A ki törvény szerint ingatlan tulajdont szerezhet és birhat, az bányamivelési jogosítványok nyerésére és bányák birtokának szerzé­sére is képes. De azon hivatalnokok, nejeik- és atyai hatalom alatt álló gyermekeikkel együtt, kik oly bányahatóságnál vannak alkal­mazva, melyet a bányamivelésre való közvetlen nyilvános felügyelet vagy bányaügyekben határozás illet, ezen hatóság járásában sem bá­nyát nem mivelhetnek, sem pedig bányatulajdont nem szerezhetnek. Továbbá a fentartott ásványoknak (ilyenek azok, melyek fém-, kén-, gálicz- vagy konyha só-tartalmuak, továbbá a gáliczviz, rajzla és földszu­rok) fölkeresése és mivelése csak a bányahatóságtól nyert jogosítvány alapján kezdhető meg, s a bányatörvényben e tekintetben meghatáro­zott feltételek megtartása mellett folytatható; ezek ; a földtulajdonos­nak, akár egyezkedés, akár a hatóság közbejötte folytán, kármentesí­tése, továbbá hogy a földtulajdonos beleegyezése nélkül kutatási jog nem adható, illetőleg engedhető meg, a) lakó. gazdasági vagy más épületeken belül; b) zárd udvartéreken; c) bekerített házi, disz- és másféle kertekben, temetőkben és közfallal körülvett téreken, s ezen­felül az a) ésb) alatt említett tulajdon körül 20 ölnél csekélyebb távol­ságban. Közutakon és vaspályákon, vizi építményekben valamely erős­ségek körületén, s azoktól különös szabályok által meghatározott távolságon belül s végre az ország határain való kutatásra az illető közigazgatási hatóság engedelme szükséges. — Végül elegendőnek tartom egyszerűen fölemlíteni, hogy a vagyon és tulajdon mindennemű sértése s a birtokháborítási esetekben a törvény nyújt mindenkinek elegendő oltalmat és orvoslást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom