Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Harmadik szakasz: A honpolgárok államjogi viszonyai

192 E. R. HARMADIK SZAK. MÁSODIK FEJEIM. zához kérvényt benyújtani csak a ház valamely tagja által lehet; a törvényhatóságok kérvényei s felterjesztései közvetlenül a ház elnöke által mutattatnak be. Kérvényeket nem képviselőknek vagy küldöttségnek a házba vinni vagy élő szóval előadni nem szabad. Az elnök vagy a benyújtó képviselő a kérvény tárgyát minden indokolás mellőzésével röviden bejelentvén, az olvasatlanul a kérvényi bizottsághoz tétetik át. A kérvények vizsgálatát a ház alakulása után és minden ülésszak elején újra választott 15 tagu bizottság eszközli, mely időnkint véleményes jelentést terjeszt a ház elé. A tárgyalandó kérvények sorjegyzéke előlegesen kinyomatván és a ház tagjai közt kiosztatván, magok a kérvények a tárgyalást megelőző 3 napon át a ház irodájában kitétetnek és minden képviselő által megtekinthetők. A kérvényre hozott határozatot az érdekelt fél a ház jegyzője által aláírandó hiteles kivonatba kikérheti. Ha a ház valamely tagja mint folyamodó fél által vagy érdekében adatik be kérvény, ez annak tárgyalása alatt se a bizottságban, se az ülésben jelen nem lehet; de ha ellene adatott be kérvény, az iratok vele előlegesen közöltetnek s védelmét mind a bizottságban, mind a ház előtt előzőleg előadhatja, azonban a bekövetkező tanácskozásban részt nem vehet. 3. A sérelem vagy panaszjog. A hatóságok részéről, törvényellenes cselekvény vagy mulasztás által okozott megsértése a a polgári és politikai jogoknak, a honpolgárokat feljogositja, hogy sérelmeikkel és panaszaikkal az erre illetékes felsőbb hatósághoz és sikertelenség esetében, az országgyűléshez is fordulhassanak s alkotmányos jogaik megsértésének orvoslását sürgethessék. Nagyon természetes, hogy az ilyen sérelemeraelés is irott folyamodvány vagy kérvény alakjában terjesztendő fel. A sérelememelés panaszjognak ily értelemben azonban, csakis az alkotmány állal biztosított polgári és politikai jogok sértése esetében lehet helye — mert a magánjogok megsértésének orvoslása, habár ezen sértés hatósági intézkedés vagy kényszer utján történt is, csak a rendes bíróságok által és rendes per utján eszközölhető. Egyébiránt törvényeink e tekintetben határozott intézkedést alig tartalmaznak. Az 1870: 42. t.-cz. 4. és 7. §§-ai szerint magánfelek a törvényhatóságnak az önkormányzatkörébe hozott sérelmes határozatai és a szabályrendeletek ellen az illető miniszterhez folyamodhatnak; úgyszintén a község minden sérelmes határozata ellen^valamint sérelmes szabályrendeleteinek megváltoztatásaért érdekeltek a törvényhatósághoz, illetőleg a belügyminiszterhez folyamodhatnak az 1871 : 18. törvényczikk 27. és 31. §§-aihoz képest. Ugyancsak a kormánynál kereshet orvoslást a község maga, ha a törvényha-