Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Tartalommutató - Bevezetés

6 BEBEZETÚS. 33A magyar államjog forrásai és segéűszerei. 7. §. A magyar államjog, fogalma és tárgya. A magyar államjog azon törvények és jogszabályok összege, melyek Magyarországon az államhatalom es az állampolgárok közt létező jogviszonyokat meghatározzák; azoknak rendszeres előadása pépedig a m gyar államjog tudományának neveztetik. Tárgyat tehát, a magyar királynak az uralkodás- és kormányzásra vonatkozó jogai és kötelességei, szemben a nemzetnek politikai jogaival képezik. 1. A »közjog« elnevezés nálunk az államjog helyett s az államjog értelmében (lásd fentebb 2. §. kikezdését) használtatik a közéletben és irodalomban. 2. A magyar államjog fogalmának szabatos értelmezését már Petrovicsnál (Indtroductio in ius p. R. H.) olvashatni: »scientia— ugymondö — formám regiminis publici reg. Hung. iuraque officia regis ac statuum ex pactis cum regibus initis ac legibus fundamentalibus scriptis et non scriptis explicans.« 65. lap. 8. §. A magyar államjog forrásai. Közös források. A magyar államjognak közös és különös, irott és nem írott forrássait kell megkülönböztetni. A közös irott források a törvények, különösen az ország összállományára vonatkozó törvények és az ország szerkezetét illető okleveles szerződések; a nem irott közös forrásokhoz pedig a szokás s ennélfogva Verbőczi Hármaskönyve számittatnak. 9. §. I. Törvények. Törvénynek nevezzük Magyarországon azon jogszabályt, mely a törvényes módon egybegyűlt országgyűlés alkotmányos tárgyalása folytán hozatván, a király által szentesitve s maga módján kihirdetve lett. Az így keletkezett országos törvények^ melyek VLászló ideje óta királyi bevezetéssel és megerősítéssel ellátva, végezményekbe (decreta) foglaltattak s kir. végezményeknek is neveztetnek, magán uton, azaz egyesek szorgalma által összegyűjtetvén, az 1848-ig hozattak a Corpus Juris Hungarici név alatt ismeretes gyűjteményben foglaltatnak; míg az 1867 után hozott s ezután alkotandó törvényeink — az 1860. 3. t. c. rendelétéhez képest — az évenkint hivatalosan kibocsátandó országos törvénytárban jelennek meg. Ezen országos törvények közöl, melyek a magyar (köz- ugy mint magán-) jognak közös kútfejét képezik, fontosságuknál fogva méltán kiválnak állam-