Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Tartalommutató - Bevezetés

A MAGYAR ÁLLAMJOG FORRÁSAI, SEGÉDSZEREI. 7 jogunk forrásául szolgáló azon törvények, melyek mint az alkotmány alapját és lényeges intézményeit meghatározók: alap vagy sarkalatos törvényeknek neveztetnek. A magyar törvénytár (Corpus Juris) azon kézirati gyűjtemények alapján keletkezett, melyek hazánkban, különösen a XV. század óta, egyesek szorgalmából készültek és használtattak ; azoknak egy részét nyomtatás utján először Zsámbóky János 1581. tette közzé, de nem mint önálló gyűjteményt, hanem akkép, hogy Bonfin történeti müvének általa eszközölt uj kiadásához a magyar királyoknak 1481-ig hozott végzeményeit is hozzácsatolta; Mátyás királynak hires 1486-diki végzeménye már keletkezése évében, még pedig háromszor, levén kinyomatva. — Az első önálló törvénygyűjteményt nyomtatás utján Mosóczy Zakariás nyitrai és Telegdy Miklós pécsi püspökök 1584. Nagyszombatban tették közzé. Ezen, Verbőczi Hármaskönyvével s az ujabb törvényekkel megtoldott gyűjtemény Szentiványi Márton által 1696-ban Nagyszombatban, Corpus Juris Hungarici név alatt adatott ki ; ujabb kiadását Szegedy János (1742—1752) eszközlé, s ez ismételve lett Budán 1779., 1822. s 1845 — 47. Ez utóbbihoz, mely három kötetből áll, az 1848-diki törvények is hozzácsatoltattak. Magyar fordítását »A magyar országgyűlési törvénykönyv« cím alatt Gegus Dánieltől (Pest 1866) vettük. — A törvénytár tartalma, felosztása, használatára és az abban nem foglalt törvényekre nézve lásd Wenzel: Magyar és erdélyi magánjog. 23—40. lap, Pauler : Encycl. 113. §.; — itt csak azt jegyezvén meg, hogy a törvénytárban nemcsak a törvények szövege gyakran hibás (kiadók a régi törvényeknek nem eredetijét, hanem csak másolatát használván), hanem sok régibb törvény, mely a gyűjtemény szerkesztői előtt ismeretlen volt, abból egészen hiányzik is. Mindkét tekintetben fontos szolgálatot tettek a magyar jogtudománynak Kovachich M. György és fia J. Miklós. A fáradozásaik folytán és az ő példájukra mások által ujabban napfényre hozott törvények épen az ország közjogi viszonyainak teljes ismerete és történetére nézve a legnagyobb fontossággal birnak és nélkülözhetlenek. Műveik : Kovachich Márton György : Vestigia Comitiorum stb. Buda 1790. ; Supplem. ad. vest. Comitiorum. Buda 1799—1801. 3. köt. — Kovachich Józs. Mik. : Monumenta vet. legisl. hung. Kolozsvár 1814. Zágráb 1815. 2. k. ; Lectiones variantes decr. com. K. Hung. Pest 1816.; Sylloge decr. com. Pest 1818. 10. §. II. Okleveles szerződések. Okleveles szerződések neve alatt, melyek a magyar államjog közös irott forrásaihoz tartoznak, különösen a magyar király és a nemzet közt létrejött s az ország belszerkezete és fontosabb államjogi viszonyaira vonatkozó, — valamint az oly szerződések és egyességek is értendők, melyek az ország és királya által külállamok és fejedelmekkel köttetvén, mint ilyenek az ország törvényei közé beiktatva lettek. 1. Ily okieves szerződések, p. egyebek közt a bécsi és linczi békekötések, a pragmatica sanctio stb.; ilyenek külállamokra vonatkozólag a kereskedelmi és egyéb szerződések.