Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Harmadik szakasz: A honpolgárok államjogi viszonyai

R9. §. NEMZF.Tí EGYENJOGÚSÁG. 173 hallgatást, szemlét és más birói cselekményeket ugy peres, mint peren kivül, valamint bűnvádi eljárásoknál is, a perbenálló felek, illetőleg a kihallgatott személyek nevén eszközli; a perek tárgyalási jegyzőkönyveit azonban azon a nyelven vezeti, melyet a perlekedő felek a törvényhatóságok jegyzőkönyvi nyelvei közül kölcsönös megegyezéssel választanak; egyesség létre nem jötte esetén a biró az említett jegyzőkönyvi nyelvek bármelyikén vezethetvén a tárgyalást, tartozik azonban annak tartalmát a feleknek, szükség esetén tolmács segélyével is megmagyarázni. Az idézési végzés, ha rögtön kitudható, a megidézendő nyelvén, különben azon községnek, melyhez tartozik, jegyzőkönyvi vagy pedig az állam hivatalos nyelvén fogalmazandó. A birói határozat a tárgyalási jegyzőkönyv nyelvén hozandó, de köteles azt a biró minden egyes félnek azon a nyelven is kihirdetni, illetőleg kiadni, amelyen kívánja, amennyiben azon nyelv a törvényhatóságnak, melyhez a biró tartozik, jegyzőkönyvi nyelveinek egyikét képezi, c) Mindazon polgári s bűnvádi perekben, melyek ügyvéd közbejöttével folytatandók, az első bíróságoknál — azoknak végleges rendezéséig — mindenütt az eddigi gyakorlat tartandó meg, mind a perlekedésnek, mind a hozandó ítélet nyelvére nézve, d) Az egyházi bíróságok maguk határozzák meg ügykezelési nyelvöket. e) A telekkönyvi hivataloknál az illető törvényszék ügykezelési nyelve használandó; de ha a felek ugy kívánják, mind a végzés, mind a kivonat az állam hivatalos nyelvén, vagy azon törvényhatóság jegyzőkönyvi nyelveinek egyikén is kiadandó, melynek területén a telekkönyvi hivatal van. f) A felebbezett perekben, ha ezek nem magyar nyelven folytattattalf, vagy nem magyar okmányokkal vannak ellátva, a felébbviteli bíróság mind a pert, mind az okmányokat, amennyiben szükséges, magyarra fordíttatja azon hiteles fordítók által, akik a felebbviteli bíróságoknál államköltségen vannak alkalmazva, s a pert ezen hiteles fordításban veszi vizsgálat alá. Végzéseit, ítéleteit a felebbviteli bíróság mindig az állam hivatalos nyelvén fogja hozni; azokat az első bíróság, melyhez leküldettek, levén köteles minden egyes félnek azon nyelven is kihirdetni, illetőleg kiadni, amelyen ez azokat kívánja, amennyiben az a nyelv a bíróságnak ügykezelési vagy a törvényhatóságnak valamelyik jegyzőkönyvi nyelve volna. 5. a) Az államkormány által kinevezett minden bíróság hivatalos nyelve, és pedig a felső bíróságoké kizárólag, a magyar (1869 : 4., 6. §.). b) A hivatalok betöltésénél egyedül a személyes képesség szolgálván irányadóul, valakinek nemzetisége az országban létező bármely hivatalra vagy méltóságra való emelkedés akadályául nem tekinhető; sőt inkább az államkormány gondoskodni fog, hogy az országos