Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Harmadik szakasz: A honpolgárok államjogi viszonyai

174 E. R. IIARMADTK SZAK. MÁSODIK FEJEZET birói és közigazgatási hivatalokra s különösen a főispánságokra a kü­lönböző nemzetiségekből s a szükséges nyelvekben tökéletesen jártas s másként is alkalmas személyek, a lehetőségig, alkalmaztassanak, c) A kormány által már állított vagy a szükséghez képest állítandó tanintézetekben a tanítási nyelvnek meghatározása, amennyiben erről törvény nem rendelkezik, a közoktatási miniszter teendőihez tartozik. De az államnak kötelessége tanintézeteiben lehetőleg gondoskodni arról, hogy a hon bármely nemzetiségű, nagyobb tömegekben együtt élő polgárai, az általuk lakott vidékek közelében, anyanyelvükön ké­pezhessék magokat egészen addig, hol a magasabb akadémiai képzés kezdődik, d) Azon területeken létező vagy felállítandó állami közép és felső tanodákban, amelyeken egynél több nyelv divatozik, azon nyel­vek mindenikének részére nyelv és irodalmi tanszékek állítandók. e) Az országos egyetemben, illetőleg egyetemekben divatozó nyelvek és azok irodalmai számára, amennyiben eddig még nem állíttattak, tanszékek állítandók. Az 1868 : 44. t.-cz. fentebb előadott rendeletei a külön antonomicus terü­lettel biró Horvát-, Sziavon- és Dalmatországra ki nem terjednek; ezekre nézve nyelv tekintetében is az 18GS : 30. t.-ezikknek már ismertetett rendeletei irányadók. MÁSODIK FEJEZET. Állampolgári jogok különösen. I. A tulaj donképi állampolgári vagy politikai joggk. 70. §. P o 1 i t i k a i j o g o k á Ital á b a n. Az állampolgári jogok közt, melyeket jogi alapjuk- és tartal­mukra nézve mint polgári és magánjogokat különböztethetni meg, kiváló fontosságúak a tulajdonképi állampolgári jogok, vagy mint közönségesen nevezik, politikai jogok. A politikai jogok fogalma az állami közügyekre való befolyást foglalja magában; s az államnak, mint az egyesekből alakult összeség személyi egységének szerves lényegében gyökerezvén, minden alkotmá­mánynak elengedhetlen feltétele, hogy az állam polgárainak azokat a jogokat biztosítsa, melyek által az állam nyilvános életében résztve­hessenek, befolyásuk által, leghelyesebben népképviselet utján, az állam akaratát szervessé, az állami cselekvést képviselő közigazgatást pedig ezáltal alkotmányossá tegyék és igy ez utóbbiba, az önkormány­zati jogok által is, a szabadság eszméjét bevigyék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom