Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)
Harmadik szakasz: A honpolgárok államjogi viszonyai
174 E. R. IIARMADTK SZAK. MÁSODIK FEJEZET birói és közigazgatási hivatalokra s különösen a főispánságokra a különböző nemzetiségekből s a szükséges nyelvekben tökéletesen jártas s másként is alkalmas személyek, a lehetőségig, alkalmaztassanak, c) A kormány által már állított vagy a szükséghez képest állítandó tanintézetekben a tanítási nyelvnek meghatározása, amennyiben erről törvény nem rendelkezik, a közoktatási miniszter teendőihez tartozik. De az államnak kötelessége tanintézeteiben lehetőleg gondoskodni arról, hogy a hon bármely nemzetiségű, nagyobb tömegekben együtt élő polgárai, az általuk lakott vidékek közelében, anyanyelvükön képezhessék magokat egészen addig, hol a magasabb akadémiai képzés kezdődik, d) Azon területeken létező vagy felállítandó állami közép és felső tanodákban, amelyeken egynél több nyelv divatozik, azon nyelvek mindenikének részére nyelv és irodalmi tanszékek állítandók. e) Az országos egyetemben, illetőleg egyetemekben divatozó nyelvek és azok irodalmai számára, amennyiben eddig még nem állíttattak, tanszékek állítandók. Az 1868 : 44. t.-cz. fentebb előadott rendeletei a külön antonomicus területtel biró Horvát-, Sziavon- és Dalmatországra ki nem terjednek; ezekre nézve nyelv tekintetében is az 18GS : 30. t.-ezikknek már ismertetett rendeletei irányadók. MÁSODIK FEJEZET. Állampolgári jogok különösen. I. A tulaj donképi állampolgári vagy politikai joggk. 70. §. P o 1 i t i k a i j o g o k á Ital á b a n. Az állampolgári jogok közt, melyeket jogi alapjuk- és tartalmukra nézve mint polgári és magánjogokat különböztethetni meg, kiváló fontosságúak a tulajdonképi állampolgári jogok, vagy mint közönségesen nevezik, politikai jogok. A politikai jogok fogalma az állami közügyekre való befolyást foglalja magában; s az államnak, mint az egyesekből alakult összeség személyi egységének szerves lényegében gyökerezvén, minden alkotmámánynak elengedhetlen feltétele, hogy az állam polgárainak azokat a jogokat biztosítsa, melyek által az állam nyilvános életében résztvehessenek, befolyásuk által, leghelyesebben népképviselet utján, az állam akaratát szervessé, az állami cselekvést képviselő közigazgatást pedig ezáltal alkotmányossá tegyék és igy ez utóbbiba, az önkormányzati jogok által is, a szabadság eszméjét bevigyék.