Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Harmadik szakasz: A honpolgárok államjogi viszonyai

162 E. R. HARMADIK SZAK. ELSŐ FEJEZET. hanem személyes kötelék is, mely egyeseket egy bizonyos államhoz füz, s mely ennélfogva a belföldi állampolgároktól vagy, ami mindegy, egy bizonyos államot alkotó nép tagjaitól bár külföldön született egyé­neket is ezen, a származásban nyilvánuló személyes kapcsolat folytán, születésök perczétől kezdve honfiakká, állampolgárokká teszi. Amiértis a középkorból fennmaradt és ma már alig egy-két államban követett területi vagy születési hely rendszere, mely szerint egy bizonyos Állam területén belől való születés, tekintet nélkül a szárma­zásra, adja meg a honfiuságot (indigenatus): mint tarthatatlan elavult­nak tekinthető, és ott is, hol, mint Angliában és az amerikai egyesült államokban, még irányadó, lényeges módosításokon ment keresztül. A származási elvből önként következik annak a következő, s az indigenatusra nézve ezen elvből kiinduló ujabb törvényhozások által is követett, alkalmazása. Először ugyanis a törvényes gyermekek szár­mazás folytán apjoknak, a törvénytelen gyermekek anyjoknak Állam­polgárságát nyerik meg; ez utóbbi esetben azért, mert a házasságon kivül született gyermekek, világi ugy, mint egyházi törvények szerint is, anyjokat követik, s a positiv jog és törvények szerint ezeknek csak anyjok van, kinek valamint nevét viselik, ugy annak állampolgárságát is leghelyesebben követhetik s nem az apáét, mert ezzel törvény sze­rint nem birnak. Ugyancsak a származás elvével függ össze másodszor, s abból folyónak lehet tekinteni törvénytelen gyermekekre nézve a törvényesités — legitimatio — utján való közvetlen megszerzését az állampolgárságnak, mely, szintén minden államban, hol legfőképen a származás elvéből indulnak ki az állampolgári minőség közvetlen meg­állapítására nézve általános elismerésre és alkalmazásra talált. Érteni kell pedig a törvényesités alatt, ennek azt az esetét, midőn idegen, tehát nem belföldi állampolgár, anyától született gyermek, belföldi állampolgár mint atyja által törvényesíttetik; még pedig — némely törvényhozások szerint — nem csak a »per subsequens matrimonium«, hanem az állam törvényeinek megfelelő egyéb törvényesítési mód is ugyanazon hatással bir — ha a gyermek csakugyan a törvényesítő, illetőleg a törvényesítést eszközlő vagy kérő atyától származik. Van egyébiránt még a származáson, mint legtermészetesebb és általában irányadó szabályon kivül két körülmény, melyek az állam­polgári minőséget közvetlenül megállapítani képesek. így kisegítőül alkalmazható a születési hely rendszere is, de helyesen, csak abban az egy esetben, midőn az állam területén belől született egyénnek szár­mazása ismeretlen, mert szülei ismeretlenek. Tehát a lelenczekre nézve a születési hely döntő lehet. Es másodszor úgy a származás, mint a születési helytől függetlenül és mégis ipso facto megadja az állampol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom