Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Harmadik szakasz: A honpolgárok államjogi viszonyai

66. §. A HONFIÜSÍTÁS. 163 gárságot idegen nőnek egy belföldi állampolgárral való házassága, melyet, valamint régebben, ugy jelenleg is mindem állam törvényho­zása érvényes módnak ismer el az állampolgári minőség közvetlen megállapítására. Ezen általánosan elismert szabály alapja pedig a há­zasság lényegéből nyeri természetszerű felvilágosítását, melynélfogva a nő férjét követi, annak rangjában és állásában osztozik — tehát állampolgárságában is. Hazánk eddigi törvényei és szokásai szerint is az indigenatust, az állampolgári minőséget a magyar apától vagy (törvénytelen gyer­mekre nézve) magyar anyától való születés adja meg; csakhogy nincs kimondva, hogy a bárhol történt születés is megadja ezt a minőséget. T gyancsak születés folytán megszerzik a magyar állampolgárságot a társországok polgáraitól született egyének is az 1741 : 61. t.-cz. világos szavai és az azelőtt is fenállott gyakorlat szerint. »Statútum est«, igy szól az 1741 : 61. t.-cz., »ut praefatorum Regnornm — Dalmatiae. Croatiae et Slavoniae — Regno Hungáriáé annexornm filii nativi snb • denominatione Hungarorum, quoad officia et beneficia ecclesiastica et secnlaria etiam, comprehensi intelligantur.« Az erdélyiekre nézve is, a különválás korszakában, ugyanígy intézkedett az 1608 : k. u. 11. t.-cz. Továbbá, nem ugyan világos törvény, hanem szokás utján és a házas­ság természetéből kifolyólag el van, illetőleg el is volt minden idő­ben ismerve nálunk is, hogy idegen nők, magyar állampolgárral kötött házasságuk folytán ennek állampolgárságát is megnyerik, sőt ha a férj nemes, nemességet is; mert mindez egyszerű kifolyása volt a nálunk is érvényes azon elvnek, hogy a nő házassága folytán férje rangját, állását és igy állampolgárságát is követi. De valamint maga a szárma­zás elve, ugy ebből az állampolgári minőség közvetlen megállapítására folyó egyéb következmények, sem törvény, sem gyakorlat által még eddig világosan kifejtve nincsenek. Ezért a törvényhozásnak sürgős feladata egy az állampolgárságról intézkedő czélszerü törvény által a már nagyon is érezhető hiányon mielőbb segíteni. 66. §. Folytatás, b) Honfiú sítás. (N a t u r al i s a ti o.) Honfiusításnak (naturalisatio) neveztetik az a mód, mely szerint idegenek az állampolgári minőséget egy olyan államban megszerezhe­tik, melyhez eddig nem tartoztak. Ez a mód bizonyos a törvény által megszaltott világos feltétel teljesítésében áll, mely vagy ipso facto, amint a feltétel teljesíttetett, honfiusító erővel bir, vagy pedig igényt ad a honfiusítást kérni, a megszabott feltételek teljesítése alapján. A törvényhozások általában véve e két rendszert követik kiegészítve az 11*

Next

/
Oldalképek
Tartalom