Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Ötödik fejezet: Az ország területének egysége, czímere és politikai felosztása

61. §. MAGYARORSZÁG S TÁRSORSZÁGAINAK CZIMEREI. 153 61. §. A magyar s z. korona, társországai s egykori tartományainak czimerei. I. Magyarország czímere egy hosszában kétfelé osztott vörösme­zejü paizs, melynek jobb felén négy, széltében egymás alá húzott ezüst szalag, bal felén pedig hármas zöld dombon arany koronából kiemel­kedő kettős kereszt van. Az országnak igy összeállított s jelen alakjában is már száza­dok óta használatban levő czimere nem egykorú ugyan a királyság felállításával, de annak egyes alkatrészei már az Árpád-királyok ide­jében előjönnek. Nevezetesen ami a kettőskeresztet illeti, az a magyar királyságnak eredeti és igy legrégibb keresztény czímere, melyet II. Sylvester pápa szent Istvánnak — apostoli buzgalma és fáradozásai­nak elismeréséül — s általa utódainak is akkép adományozott, hogy azt »magok előtt vitethessék« — tehát czimerül. Az Árpád-királyok pénzei és pecsétéi kétség kívül helyezik, hogy alattok a kettős kereszt az ország czímere volt. De a négy szalag is — mely a nemzetnek szá­zadok ótá élő s Verbőczy által is kifejezett (Hk. I. 11. cz. 3. §.) tudo­mása és meggyőződése szerint Magyarország négy főbb folyóit jelenti — előjön már az Arpád-királyok alatt azok pénzein, és különösen Imre és II. Endre pecsétéin; sőt a négy folyam hazánk területének legrégibb, tehát még a magyarok előtti czímerére emlékeztet. A hár­mas halmot szintén fölleljük már az Arpád-királyok alatt, habár ko­ronázatlanul, amint ezt Kun Lászlónak egy 1276-ki pecsétje és III. Endre két nejének — Fenenne és később Ágnesnek — pecsétéi elég világosan bizonyítják. A^czimerpaizs feletti korona is, eredetére nézve az Árpád-királyok korára utal, amennyiben tudjuk, hogy I. Endre, Imre, II. és III. Endre királyok pecsétéin már feltalálható. Országunk czímerének felhozott különböző alkatrészeit a vegyes házból származott királyaink egyesítek. Nagy Lajos volt első, aki pénzein először egyesitette ugyanazon paizsban a hármas halmon álló keresztet a négy folyóval. Az ekkép egyesitett czimerpaizs fölé az or­szág lakosainak 1385-iki pecsété már nyílt koronát is, habár ekkor még ferde alakban, helyezett, egyenes alakban is a nyilt korona a többi alkatrészeket magában foglaló czimerpaizs felett, Hunyadi Já­nos kormányzó, Mátyás és II. Ulászló királyok pecsétéin folyvást szemlélhető lévén, sőt már az I. Ulászló korában vert pénzek is a czi­merpaizs felett egyenes alakban nyilt koronát tüntetnek fel. Zsigmond alatt pecsétéin a kettős kereszt koronás hármas halomra volt tűzve. A vegyes házból származott királyaink egyesítették tehát országunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom