Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Ötödik fejezet: Az ország területének egysége, czímere és politikai felosztása

154 E. R. MÁSODIK SZAK. ÖTÖDIK FEJEZET. czimerének már az Árpád-korszakban előforduló különböző alkatrészeit egy czimerré, — még pedig a czimertan igényeinek is megfelelő szerencsés tapintattal. — A Habsburg családból származott királyaink alatt már semmi lényeges változás az ország czímerén nem történt. Csupán Mária Terézia korára nézve jegyzendő meg, hogy alatta a czimerpaizs feletti nyilt koronát angyalok tartják. És ezóta ily alakban gyakran látható ábrázolva az ország czímere; sőt legújabban 1868 óta vert váltópénzeinken is a nyilt koronát a czímer felett két repülő angyal tartja. Nem hallgathatom el végül, hogy a Habsburg-királyok leggyakrabban Magyarország czímerét a kétfejű sas mellére alkalmazva használták, ami pedig az ország törvényes önállásának és függetlenségének legkevésbbé sem felelt meg, sőt azt egyenesen sértette is. II. Erdélynek három nemzete, az erdélyi fejedelemség megalapítása előtt, közös és Magyarországtól különböző czímerrel nem birt és pedig azért nem, mert külön országnak nem tekintetett és nem is neveztetett, Magyarország kiegészítő része levén. Bátory István alatt a három nemzet külön czimeréből alakult Erdélynek a legújabb ideig használatban levő czimere, mely egy vízszintes veres vonal által két egyenlő részre osztott paizsot képez. A paizs kékmezejü felső részének jobb szegletében ezüst színű növekedő hold (a székelyek czímere) s ezek alatt a napba néző félig kirajzolt fekete sas kiterjesztett szárnyakkal (a magyarok czimere) ; az alsó rész arany mezejében pedig két sorban hét veresen színezett vár látható, négy a felső és három az alsó sorban (a szászok czimere). — A régi Slavonia ép ugy, mint Erdély, Magyarországnak kiegészítő része levén, régente századokon át ország névvel sem jelöltetett s a király czimei közt sem fordult elő. II. Ulászló volt első, ki a már említett oknál fogva, mint országot kir. czimei közé fölvette s 1496. annak czímert is adott, melynek ezóta állandó használatában volt. Az ekkép nyert czimert két széltében egyenesen húzott ezüst folyó három mezőre osztja, melyeknek felsője, hol középen egy csillag van, és alsója kék, a középső pedig veres, egy jobbfelé szaladó természetes szinü nyesttel. •— A régi Horvátországnak czímere igen egyszerű: lrusz vörös s felváltva ugyanannyi ezüst szinü négyszögű koczkából áll. — Dalmátország czímerét pedig kék mezejü czímerpaizson három koronás leopárdíő képezi, melyek a czímer középső részén ugy vannak elhelyezve, hogy egy feljebb, kettő pedig ez alá esik. III. Magyarország egykori hűbéres tartományainak czímerei, melyek koronázás alkalmával zászlókon most is a király előtt vitetnek, a következők: 1. Bosnyákországé, a bársonypiros mezejü czimerpaizs