Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Ötödik fejezet: Az ország területének egysége, czímere és politikai felosztása

152 E. R. MÁSODIK SZAK. ÖTÖDIK FEJEZET. király alatt és által igazgattatik, mint pl. egykor Temos, Torontál és Krassó megyék és a katonai határőrvidék, akkor is az ország területi épsége és egysége van megsértve. Magyarország továbbá az elszakitott területrészekről, egykor a magyar koronához tartozott országokról végkép nem mondott le, sőt jogait azokra nézve ezután is fentartotta; nem mondtak arról le a magyar királyok sem, aminthogy a koronázási hitlevélben elvállalt ünnepélyes kötelezettség mellett és a koronázási esküben tett ünnepélyes fogadás értelmében az ország megegyezése nélkül arról le sem mondhattak; amiértis királyaink czimeikben azon országokat most is használják, azok ezímerei koronázáskor megannyi zászlókon a király előtt vitetnek, s a magyar uralom alól kiesett részekben egykor létezett egyházi megyék nevére a magyar király úgynevezett czimzetes püspököket nevez ki, stb. Ezen jogfentartásból nem következik azonban, hogy akár az országnak, akár pedig a királynak joga volna, söt hogy ez utóbbi a koronázási hitlevél és eskü értelmében köteleztetnék is a törvényesen kötött szerződések felbontására, hogy valamely, a magyar uralom alól kiesett rész visszaszereztessék; hanem helyesen csak azt jelenti, hogy ha azok a részek és országok, melyek egykor a magyar sz. koronához tartoztak, de mostoha körülményeknél fogva annak uralma alól kiestek, bármikor és jogos uton visszaszereztetnének, ismét Magyarországhoz csatoltassanak. A felhozott törvények, a koronázási hitlevél és eskü tartalmából világosan következik már, hogy Magyarország és hozzátartozó részeinek egységes területéből valamint kiszakítani vagy elidegeníteni semmit nem szabad, ugy mindazon területrészek vagy országok, melyek a különféle körülményeknél fogva a magyar koronától elszakíttattak, visszaszereztetésök esetében azonnal visszacsatolandók s az országgal azon viszonyzatba hozandók lesznek, mely előbbi állásuknak, s az ország alkotmányának és törvényeinek megfelel. Az ország határaira nézve végül megjegyzendő még, hogy azok más államok, s az ausztriai tartományok irányában is részint a természet (hegyek, folyók, tenger) által, részint mesterséges uton a szomszéd államokkal kötött szerződések által vannak biztositva, melyek kötése, valamint a határvillongások kérdésének elintézése is, csak az országgyűlés hozzájárulása mellett történhetik, — az eddigi gyakorlat és az 1791 : 11. t.-cz. világos rendelete szerint.