Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Második szakasz: Az ország területének és alkatrészeinek államjogi viszonyai

4:l. §. HO&vÁTORsz LG. 111 kiváltságos, Magyarország, és Slavoniától több tekintetben különböző állással birt Horvátország, amennyiben az adót, a só és harminczad kivételével, a megyék birtokosai, kiváltságaik értelmében magok szedték be, s ennek megfelelőleg honvédelmi kötelezettségük is az országgal és királyival szemben hűbéri módon rendeztetett, már a banderialis rendszer meghonosulása előtt is. De mindezen kiváltságos és autonomicus állása daczára Hor. vátország szorosan Magyarországhoz volt fűzve, s független (kiállással a magyar uralom alatt soha nem birt; mert a közigazgatása, élén álló bánt mindig a magyar király, még pedig, az 1439 : 26., és 1492 : 8. t. cz. világos rendelete szerint, született magyarok közöl nevezte ki ; bánjai a király nevében, ennek utasítása és a magyarországi törvények rendeletei szerint kormányozták; a magyar törvényeknek, melyek alkotásában küldötteik által a horvátok is részt vettek, uralma Horvátországra is mindenkor kiierjedt, amiért is közgyűléseiken az országos törvények ellenére — mint már Verbőczy világosan megjegyezte Hk. III. R. 2. cz. 2. §. — »semmit sem határozhattak;« és habár az igazságszolgáltatást illetőleg saját bíróságaik voltak, melyek előtt az eljárás saját szokásaik értelmében és horvát nyelven folyt, de a Horvátországra nézve Kninben létezett báni törvényszék csak másod és nem legfőbb folyamodásu volt, mert a legrégibb időktől kezdve a peres ügyek a horvátországi báni törvényszéktől is a m. kir. cui iához felebbeztettek. A mohácsi vész után s főleg 1537. s erre következő években Horvátország legnagyobb része a törökök által elfoglaltatván, többé még a török hatalomnak Magyarországon végleges megtörése után sem került a magyar uralom alá vissza. A török foglalástól menten és a magyar korona birtokában maradt csekély rész pedig katonai végvidékké alakíttatott s ily állapotában a III. Károly és Mária Terézia alatt eszközölt végleges szervezése után katonai végvidéknek továbbra is meghagyatván, ezóta a polgári kormányzat s a bán hatósága alól folyvást kivéve, sajátságos szervezetének megfelelőleg katonai módon igazgattatott. — A régi Horvátország tehát, miután legnagyobb része a török uralom alá került és ott is maradt, a törököktől megkimélt részét pedig katonai végvidékké alakították, a mohácsi vész után mint kapcsolt rész tényleg nem létezett, habár a király czimei közt folyvást előfordult is, hanem időfolytán, mint láttuk, nevét, valamint jogait is, Slavonia vette fel. Horvátország legrégibb történetére és állami szerkezetére, s a horvátországi bán hatáskörére lásd -Báni méltóság* ez. művemet.