Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Második szakasz: Az ország területének és alkatrészeinek államjogi viszonyai

43. §. HOIÍVÁTORSZÁCT. gárí területre nézve; mert az 1751-dik évben továbbra is katonai határőrvidékké alakíttatván, 1779 után is ilyetén szervezetében meghagyatott, és továbbra is a Temesváron székelő »Banater General-Commando« katonai kormányzata alatt állván, arra, mint katonailag szervezett végvidéki intézményre, az ország polgári közigazgatási hatóságai- és törvényhozásának semmi legkisebb befolyása sem volt. Az 1779-ben visszacsatolt terület Temes, Torontál és Krassó megyékre osztatván, azokba a magyar közigazgatási rendszer újra behozatott. És ez által, a kormánynak inkább tudatlanságán, mint roszakaratán alapuló, s 63 évig használt »temesi bánság« elnevezés is, alapját elvesztve, már-már feledékenységbe megy vala, ha az 1848diki eseményekre következett absolut uralom korszakában annak emlékezetét a bécsi központi kormány egy ujabb kísérletével föl nem újította volna. Az 1849. nov. 18-án kiadott császári nyiltparancs, ugyanis, Bács-Bodrog, Temes, Torontál és Krassó megyéknek területéből és Szorém megyének rumai és illoki járásaiból »szerb vajdaság és temesi bánság« név alatt egy külön provinciát alakított, melynek közigazgatása Magyarországétól elkülönözve, közvetlenül a bécsi minisztérium alatt álló tartományi hatóságok által kezeltetett; mígnem ezen törvényellenes állapotnak a magyar alkotmány helyreállítása véget vetvén, azóta újra életbelépett a nevezett területen a magyar alkotmánynyal és törvényekkel együtt a magyar közigazgatási rendszer is és megszűnt a halottaiból feléleszttetni akart temesi bánság a rövid életű szerb vajdasággal együtt. Hogy a nevezett területre a »temesi bánság« elnevezés helytelenül alkalmaztatott, s hogy ezen elnevezésnek, melytyel még ujabb időben is, még tudományos művekben is találkozunk, semmi alapja nincs, eléggé kimutatta Pesthy Frigyes akad. tag- »A temesi bánság elnevezésének jogosulatlansága « czim. akad. értekezésében. Ezen terület s Magyarország déli részének történetére igen érdekes Jiüliin L. : » Délmagyarország vagy a bánság története« cz. munkája. — A szerh vajdaság alapítására és a hécsi minisztériumnak akkor követett politikájára nézve lásd Somssich Pál: »Magyarországnak és királyának törvényes joga« cz. munk. 18 -50. lapjait, MÁSODTK FEJEZET. Kapcsolt részek. I. . Az eg y k ori kapcsolt r é s z e k. 43. §. H o r v á. t o r s z á g. Horvátország, vagyis a Kulpa délkeleti partjától az TTnnán tul egész az adriai tengerig elterülő földrész, Sz. László és Kálmán kirá-