Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Második szakasz: Az ország területének és alkatrészeinek államjogi viszonyai

108 E. E. MÁSODIK SZAK. ELSŐ FEJEZET. és az ezek felébe az egész terület igazgatására rendelt s Temesvárt székelő »b án sági tartományi igazgatóság« által, mely ismét a bécsi es. haditanácsnak, mint legfőbb hatóságnak, volt köz­vetlen alárendelve, egészen katonai módon igazgattatta. 1751-ig a »temesi bánság« névvel nevezett egész terület tisztán és kizárólag katonai igazgatással birt; inig a mondott év oktob. 2-dikán kiadott rendeletében Mária Terézia katonai parancsnokság és igazgatás alatt csak azon két vidéket hagyta meg, melyeken (mint Pancsova, Ujpa­lánka, Mehádia és Karánsebesnek egy részén s a becskereki vidéknek a Tiszához közel fekvő helyein) nagyobb számú katonai hadosztályok voltak állandóan elhelyezve, s melyekből később 1764. és 1767-ben a bánsági katonai határőrvidék képeztetett; a többi 8 vidéket pedig egy polgári hatóság jellegével biió kincstári hivatalnak, mely »K. k. Landésadministration« czim alatt Temesvártt székelt s egy elnök, 6 tanácsossal és alárendelt hivatalnokokkal ellátva a bécsi cs. udv. kamarának, mint legfőbb fórumnak közvetlen hatósága alatt állott, rendelte alá s polgárilag igazgattatta, csakhogy továbbra is idegen intézmények szerint. 1775-ben b. Brigido József elnök javas­latára a tartományi igazgatóság előbbi szervezetében és alakjában meghagyatott ugyan, azonban a 8 kincsári vidék négy kerületre, (a csa­tádi, verseczi, temesvári és lugosira) osztatott s mindenik kerület élére, az ausztriai örökös tartományok mintájára, egy kerületi kapi­tány (Kreishauptinann) egy segéddel és két biztossal lett kinevezve, — szóval az egész terület ugy igazgattatott, mint egy ausztriai pro­vincia. Csak még az hiányzott, hogy a ->>teinesi bánság« mint külön provincia az uralkodó czimei közé is fölvétessek; de eddig sem III. Károly, ki koronázási hitlevele és esküje ellenére a nevezett területen, annak és megyéinek régibb jogait és előbbi viszonyát semmibe sem véve, mint valamely tabula rásán »temesi bánságot« alapított, sem Mária Terézia, ki az 1741 : 18. t.-czikket semmibe sem vette, nem mentek. A magyar országgyűlés nyugodtan nem nézhetvén azt, hogy az ország anyaterületének egy része, az ország politikai rendszere, köz­igazgatásából és területéből kiszakitva az alkotmányos törvényhozás és kormányzat minden befolyása nélkül törvényellenesen idegen intéz­mények szerint igazgattassék, ezen eljárás ellen többször felszólalt, nevezetesen 1723-ban és 1741-ben, s kölönösen az 1741: 18. tcz. által rendelte a »temesi területnek«, mely alatt a fentebbi terület értetett, visszakeblezését. A törvény ezen rendelete azonban csak 1779-ben, a gróf Niczky Kristóf, mint kir. biztos által végrehajtott visszakeble­zéssel, ment teljesedésbe és csakis az 1751-diki szervezés szerinti pol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom