Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Második szakasz: Az ország területének és alkatrészeinek államjogi viszonyai

108 E. E. MÁSODIK SZAK. ELSŐ FEJEZET. és az ezek felébe az egész terület igazgatására rendelt s Temesvárt székelő »b án sági tartományi igazgatóság« által, mely ismét a bécsi es. haditanácsnak, mint legfőbb hatóságnak, volt közvetlen alárendelve, egészen katonai módon igazgattatta. 1751-ig a »temesi bánság« névvel nevezett egész terület tisztán és kizárólag katonai igazgatással birt; inig a mondott év oktob. 2-dikán kiadott rendeletében Mária Terézia katonai parancsnokság és igazgatás alatt csak azon két vidéket hagyta meg, melyeken (mint Pancsova, Ujpalánka, Mehádia és Karánsebesnek egy részén s a becskereki vidéknek a Tiszához közel fekvő helyein) nagyobb számú katonai hadosztályok voltak állandóan elhelyezve, s melyekből később 1764. és 1767-ben a bánsági katonai határőrvidék képeztetett; a többi 8 vidéket pedig egy polgári hatóság jellegével biió kincstári hivatalnak, mely »K. k. Landésadministration« czim alatt Temesvártt székelt s egy elnök, 6 tanácsossal és alárendelt hivatalnokokkal ellátva a bécsi cs. udv. kamarának, mint legfőbb fórumnak közvetlen hatósága alatt állott, rendelte alá s polgárilag igazgattatta, csakhogy továbbra is idegen intézmények szerint. 1775-ben b. Brigido József elnök javaslatára a tartományi igazgatóság előbbi szervezetében és alakjában meghagyatott ugyan, azonban a 8 kincsári vidék négy kerületre, (a csatádi, verseczi, temesvári és lugosira) osztatott s mindenik kerület élére, az ausztriai örökös tartományok mintájára, egy kerületi kapitány (Kreishauptinann) egy segéddel és két biztossal lett kinevezve, — szóval az egész terület ugy igazgattatott, mint egy ausztriai provincia. Csak még az hiányzott, hogy a ->>teinesi bánság« mint külön provincia az uralkodó czimei közé is fölvétessek; de eddig sem III. Károly, ki koronázási hitlevele és esküje ellenére a nevezett területen, annak és megyéinek régibb jogait és előbbi viszonyát semmibe sem véve, mint valamely tabula rásán »temesi bánságot« alapított, sem Mária Terézia, ki az 1741 : 18. t.-czikket semmibe sem vette, nem mentek. A magyar országgyűlés nyugodtan nem nézhetvén azt, hogy az ország anyaterületének egy része, az ország politikai rendszere, közigazgatásából és területéből kiszakitva az alkotmányos törvényhozás és kormányzat minden befolyása nélkül törvényellenesen idegen intézmények szerint igazgattassék, ezen eljárás ellen többször felszólalt, nevezetesen 1723-ban és 1741-ben, s kölönösen az 1741: 18. tcz. által rendelte a »temesi területnek«, mely alatt a fentebbi terület értetett, visszakeblezését. A törvény ezen rendelete azonban csak 1779-ben, a gróf Niczky Kristóf, mint kir. biztos által végrehajtott visszakeblezéssel, ment teljesedésbe és csakis az 1751-diki szervezés szerinti pol-