Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Második szakasz: Az ország területének és alkatrészeinek államjogi viszonyai

39. §. A RÉGI SLAVONIA. 95 területre nézve, amennyiben szükséges lesz, törvényhozás utján fog eszközöltetni. Az 1848-ki évi pozsonyi országgyűlés 9-dik tcz. I és 12-ik tcz. 6. §-ának érvénye, az erdélyi vesztett urbériségekért és tizedekért kiadott vagy kiadandó földteliermentesitési államkötvények biztosítása végett, Erdélyre is kiterjesztetett. Erdély mindazon törvényei, melyek az erdélyi területen és a korábban úgynevezett magyarországi részekben a bevett vallásfelekezetek, egyházak és egyházi hatóságok vallásgyakorlati s önkormányzati szabadságátjogegyenlőségét, egymásközti viszonyait, illetőleg hatáskörét biztosítják, nemcsak sértetlenül fentartattak, hanem egyszersmind a görög és örmény katholikus és a keleti görög szertartású egyházakra is kiterjesztettek. Végül kimondatott, hogy ő Felségének, Magyarország királyának, mint Erdély nagyfejedelmének és székelyek ispánjának ezen czíméből Magyarország és Erdély törvényes egységének hátrányára semminemű következtetés sem vonható. 1. Hogy az erdélyi magyarok, székelyek és szászok a magyar országgyűlésre meghivattak, sőt oda megjelenni tartoztak, azt elég világosan bizonyítják a törvények s a királyi meghívó levelek. így az 1298-diki törvények bevezető szavai (Kovachich : Supplem. ad Vest. Com I. k. 89.) : az 1463-diki magyar országgyűlésen hozott törvények előszava (Kovachich : Silloge Decret. Com. I. k. 178. lp); az 1525-ki rákosi oi-szággyülés 36. és 37. czikkei; V. László, I. Mátyás, II. Ulászló és II. Lajosnak a szászokat a magyar országgyűlésre meghívó és a szász nemzeti levéltárban máig fenlevő kir. parancsleveleik. — Arra nézve, hogy az erdélyi közgyűlések a fentérintett ügyekkel és nem törvényhozással foglalkoztak, Sándor József (»Erdély Magyarország kiegészítő része« cz. becses értekezésében) a kolozsmonostori apátság és a gyulafehérvári káptalan levéltáraiból több oklevelet idéz ; aminthogy ezt Verbőczy is bizonyítja Hk. III. R. 2. cz. 2. §. — Igen jól jegyzi meg Sándor id. értekezésében, hogy Erdély nem folytatott függetlenségi háborút Magyarország ellen, mint pl. Éjszakamerika Angolország ellen stb., hanem a körülmények szakasztották el Magyarországtól, s hogy egy maga Erdély soha sem vált el Magyarországtól. Erre nézve lásd még Mikó : » Erdély különválása* cz. akad. értekezését. 2. A Lipót-féle s az azt kiegészítő diplomákra nézve lásd : Szász : »Sylloge<v stb. cz., az irod. rovatban felhozott művét. Erdély 1848 előtti köz- és magánjogi viszonyaira nézve 1. Dózsa Elek az irod. rovatban felhozott kitűnő művét, s különösen Erdély alkotmányára nézve J. E. czikkét az Egyet. m. Encycl. II. k. 805 — 817. lp. Becses mű továbbá s különösen irodalom tekintetében gazdag SchullerLibloynak szintén az irod. r. felh. erdélyi jogtörténete. 39. §. A régi Slavonia. A Dráva, Száva, Glinna, Unna és Verbász folyamok közt a Kulpa délkeleti partjáig a Száván túl elterülő földrész, vagyis az a terület, mely a mai Zágráb, Várasd, Kőrös és (a szentgyörgyi és kő_ rösi katonai végvidékekből legújabban alkotott) Bellovár megyéket s