Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Második szakasz: Az ország területének és alkatrészeinek államjogi viszonyai

96 E. R. MÁSODIK SZAK. ELSŐ FEJEZET. a két báni végvidéket s ezeken kivül a mai török Horvátország egy részét az ITnna vizétől a Verbász folyóig foglalja magában, őseink által már a honalapítás! harczok alkalmával elfoglaltatván, az ettől az időtől, vagyis a IX. század utolsó évtizedétől fogva, mint szorosan vett kiegészítő rész, tehát nem mint külön tartomány vagy autonomikus kapcsolt rész, Magyarországhoz tartozott s egész a XVIII. század elejéig Slavoniának neveztetett és mint kiegészítő rész törvényhozási, igazságszolgáltatási, kormányzati és közigazgatási tekintetben, ideértve megyei rendszerét, adózási módját, valamint egyházi és katonai szervezetét is, Magyarországgal mindenben hasonló volt, s Horvátországtól, melyhez az említett idő alatt nem tartozott s melynek nevével soha sem neveztetett, lényegesen különböző állással bírt. 1. Ugyanis míg Horvátország állandóan csak László, illetőleg Kálmán király alatt csatoltatott a magyar sz. koronához, addig a fentebb leirt terület Slavonia néven már a honalapítástól fogva Magyarországhoz, mint annak kiegészítő része, tartozott, — mint ezt Béla király névtelen jegyzőjének bib. sz. Konstantin által is megerősített adatain kivül, az első magyar királyoknak Slavoniára is kiterjedő uralmát bizonyító oklevelei, sz. István és I. Endre királyoknak eléggé kétségen kivül helyezik. Az első magyar királyok idejében Slavonia jó ideig egyenesen a központból kormányoztatott és jóllehet, HorvátDalmátországnak kormányzata élén már Kálmán király alatt bánok állottak, Slavonia élére csak II. Geyza alatt állíttatott először bán, Belus magyarországi nádor személyében, kinek és az őt követett slavoniai bánoknak hatásköre a Horvát-Dalmátországra nézve külön kinevezett bánokétól különböző volt. A III. István s illetőleg III. Béla uralkodásától 1275-ig terjedő rövid időköz alatt, midőn különben Horvát-Dalmátország és Slavoniának élén kir. herczegek is mint kormányzók állottak, egy bánja volt ugyan Slavoniának Horvát-Dalmátországgal, kik a »dux totius Slavoniae« czímmel élő kir. herczegek példájára »banus totius Slavoniae« czímmel éltek: mindazonáltal Slavonia kormányzati és közigazgatási szervezete a több tekintetben kiváltságos állással bíró Horvát- és Dalmátországokétól ez időtájt is különböző volt. — Slavonia a magyar uralom alatt a legrégibb időkben, és pedig századokon át, ország »regnum« névvel, ép ugy, mint Erdély, nem jelöltetik, hanem az egykorú oklevelekben »partes slavicae, terra Slavoniae« s a herczegi kormányzat után »terra ducatus« vagy »terra banatus« néven fordul elő. Ezért ezt a magyar királyok czímei közt is századokon át hiába keressük, mert, ép ugy mint Erdély, Magyarország czíme és fogalma alatt értetett; — aminthogy egy 1435. Zsigmond király idejében szerkesztett közhitelességü lajstromá-