Korbuly Imre: A báni méltóság tekintettel a horvát-, dalmát- és tótországi, nem különben a … történelmi és közjogi viszonyaira (1868)

— Gő — természetes azonban, hogy a báni törvényszék — a későb­bi korszakban ugy nevezett báni tábla — csak mint fel­folyamodásn törvényszék működött; de voltak esetek és peres ügyek, melyek már első folyamodásban is e törvény­szék hatósága elé tartoztak; s amint ezt a többször említett 1270-ki oklevél bizonyítani látszik, ilyenek lehettek a bir­tokperek, a nagyobb tolvajsági, ngy szintén az erőszakos­kodási, emberölési és hütlenségi esetek. „Item citatus in cnsa possessionis, furti, violentiae, homicidii aut infideli­tatis" mondja az említett oklevél. Voltak ezen ügyeken kivül, melyek szintén az ő el­nöklete alatt vagy nevében tartott báni törvényszéken in­téztettek el, olyanok is, melyeket egyedül a bán személyesen intézhetett el. így például igen sokan királyi kegynél fogva az első folyamodásn biróságok, például az illető városi vagy megyei hatóságok, sőt még az albán bíráskodása alól is kivétetvén, minden ügyeiket illetőleg egyedül a bán bíró­sága alá rendeltettek. Hogy csak egy-két példával szolgál­jak a többek közöl; 1279-ben László király rendelte, hogy „Comitem Pousam et fratrem eius magistrum G-uechem ac universos populos ipsorum a jurisdictione et judicio comi­tis Crisiensis existentis pro tempore constituti in omnibus et per omniade specialigratia perpetuo duximus eximendos, reservantes seu reliquentes eos dumtaxat iudicio Bani to­tius Slavoniae, qui fuerit pro tempore constitutus"1); ennél még világosabban szól Kálmán hercegnek 1240-ben De­meter mester részére kiadott szabadalomlevele, melynek értelmében a neki szintén ez alkalommal adományozott bir­tokot illető valamint egyéb ügyei tekintetében is öt, vala­mint a birtokán lakó népét „nullus judex praeter Banum possit judicare."2) Továbbá a határigazítási s kiegyenlítési perek elintézése, a jogtalanul elidegenített birtokba való *) Féjér Cod. Dip. VII. 5, 593; 594. 2) U.'o. \Y, 1, 206. Ip. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom