Korbuly Imre: A báni méltóság tekintettel a horvát-, dalmát- és tótországi, nem különben a … történelmi és közjogi viszonyaira (1868)

- 117 — árpádi korszakban, ugy ebben is a magyarországi megyék közé tartozott, s a bán hatósága alá Mátyás király uralkodása közepéig nem tartozott semmi tekintetben sem. Midőn a törökök Konstantinápolynak 145o-ban történt elfoglalása után mind inkább előre nyomultak, s Magyarország határszéleit fenyegették, különösen pedig Mátyás király idejében Boszniában pusztításaik és foglalásaik által Szlavóniára nézve nagyon veszélyessé váltak, Mátyás király, hogy a szlavóniai bán a törökök berohanásainak minél sikeresebben ellenállhasson, s hogy nagyobb eröt és támogatást nyerhessen, Veröcze vármegyét is, mely eddig a bán hatósága alatt soha sem állott, különösen a honvédelmi kötelezettség szempontjából , a bán hatósága alá s illetőleg támogatására rendelte, miáltal azonban e megye legkevésbbé sem szűnt meg magyar megye lenni továbbra is. Hogy Veröcze e korszakban is magyarországi megyének tekintetett, ép ugy mint társai, s hogy Mátyás király ideje előtt a szlavóniai bán hatósága alatt nem állott, kitetszik a következőkből is : Ugyanis az 1445-ik évi országgyűlés 22. t. c. 3. §-a ekkép különbözteti meg Verőczét Pozsegával együtt Szlavóniától : „Demtis antiquis consvetudinibus partis Transylomiae ac Eegni Slavoniae, nec non de Pozsaga et Verewcze Comitatibus, ubi in talibus servetur antiqua convetudo."1) Az 1447-ki (sept. 17-én Budán tartott) országgyűlés végzeményeiben Veröcze is Bereg és Győr között ép ugy a magyar megyék sorában említtetik, mint Szerém és Pozsega — Gryör és Sáros, Valkó pedig — Abauj és Ungmegyék között. Ugyanekkor Szlavónia a magyar megyékr) Kovachich Sylloge Dccrt. Com. 94. Ip.