Kecskeméthy Aurél: Parlamenti alkotmány és vármegyei reactio (1867)

V. Az alkotmányos rend garantiáiról

— 90 — közjogi törvényeknek értelmét, s az előforduló esetekre alkalmazhatását régóta meghatározott bizonyos rövid folyamu eljárás utján akár a jogaiban sértett egyes polgárnak, akár a központi kormánynak bűnvádi, vagy kártérítési keresete folytán, ugy az egyes polgárok, s a központi kormány és törvényhatóságok, mint a központi kormány és törvényhatóságok között, a rendes törvényes bíróság határozza meg, mely az országnak a korona által kinevezett, de ez által csak a parlament mindkét házának megegyező kívánatára elmozdítható; és igy kineveztetésük után a koronától, a parlamenttől, törvényhatóságoktól és egyes polgároktól egyaránt független legfőbb biráiból áll. „A continensnek úgynevezett alkotmányos országaiban ellenben a közjogi törvényeknek ily esetekbeni magyarázata és alkalmazhatása iránt különbféle formákban maga a központi kormány, a ministerium határoz, vagyis: saját rendeleteinek jogérvénye felett saját ügyében maga bíráskodik." Az utóbbi tétel teljesen hamis. Csak autokrat uralom alatt határoz a kormány s bíráskodik maga saját rendelvényeinek jogérvénye fölött; „úgynevezett" alkotmányos országot, hol ez történnék, Ghiczy ur megnevezni elfeledett. Alkotmányos országban közjogi törvényeket a törvényhozás magyarázza. A mi pedig Angliát illeti, teljes joggal viszonzá erre B-e-j említett cikkében: „Hogy magánügyekben, szabadalmak korlátozásában, egyes tisztviselők túlkapásai ellen a törvényszékek — különösen az erre hivatott Queens bench Ítéletet mondottak, tisztviselőket elmarasztaltak, sőt a parlament szabadalmai felett is Ítéltek, mint ezt Ersquine May számtalan példákkal