Kecskeméthy Aurél: Parlamenti alkotmány és vármegyei reactio (1867)

V. Az alkotmányos rend garantiáiról

— 91 — bebizonyítja, elvitázhatlan igaz — de szabadjon kételkednem , hogy cikkíró ur csak egy példát legyen is képes felmutatni, hol a békebiró közjogra vonatkozó kérdésben a végrehajtó hatalom és annak orgánumai között a törvény magyarázatával — vagy a törvénytelennek ismert rendelet megszüntetésével lépett volna fel." A képviseleti alkotmány alapelve nem csak a ministerium felelősége, hanem mindenkinek felelősége, ki közhivatalban eljár. Hanem a ministerium felelősége kettős: politikai és köztörvényi. És mikép különböztetendő meg a közönséges törvény értelmébeni felelőség a politikai vagyis parlament előtti felelőségtől? Minden állampolgárnak actorátusa van a rendes biróságok előtt, a közhatalom minden kezelői ellen, a ministertől fogva le a hajdúig, ha magán jogaiban s érdekeiben valamely rendelet, vagy cselekmény által magát károsítva véli, — épen azon joggal mint más magán személy ellen. Ha azonban a ministerium oly — nem magánügyi — rendeletet ád ki, melyet egy vagy több állampolgár, vagy ha tetszik helyhatóság az alkotmányba ütközőnek, és így közjogilag törvénytelennek tart: az illetékességről legcsekélyebb fogalommal bírónak is éreznie kell, hogy nevetséges föltenni is ily esetekben, hogy a minister vagy ministerek a szolgabíró elé idéztessenek; mint azt Ghiczy ur igen töredékes s hiányos előadásából kiokoskodni lehetne. Épen az a parlamenti alkotmány szelleme, hogy a kormány viseletének törvényességéről, alkotmányosságáról legfólsőbb fórum gyanánt csak is egyedül a parlament ítél.