Kecskeméthy Aurél: Parlamenti alkotmány és vármegyei reactio (1867)

V. Az alkotmányos rend garantiáiról

— 86 — nyezéséből. Tehát jöhet elő eset, hol a kormány valamely intézkedésének, melyet a helyhatóságok által végrehajtatni kíván, törvényessége, vagy a helybeli viszonyok közti célszerűsége nem számtanilag kétségtelen. A végrehajtási körben szintén felelős helyhatóságnak tehát megengedendő, hogy bizonyos határ idő alatt a kormánynak helyhatósági körbe vágó rendeletei ellen fölterjesztést tehessen, melyben ellenkező nézeteit tiszteletteljesen kifejtse; de ha a kormány bizonyos határidőben a fölirás dacára rendeletének végrehajtását ujolag követeli, akkor az teljesítendő. Az ily fölirat mintegy óvástétel a helyhatóság részéről, mely által az a felelőséget alkotmányos uton magáról el, s egyedül a kormányra hárítja, azon esetben, ha azon intézkedés törvénytelen vagy célszerűtlen volna. Minden esetben azonban szabályul állitandó föl, hogy a kormányrendelet ily fölfüggesztéséből s végre nem hajtásából netán eredő károkért s hátrányokért a helyhatósági képviselet mind azon tagjai, kik fölfüggesztésére szavaztak, személyesen felelősei^ miért minden hasonló alkalommal névszerinti szavazás s a szavazók neveinek jegyzőkönyvbe vétele szükséges. Tisza Kálmán is fölállítja ezen elvet; hanem azon korlátozással, hogy a kormány törvénytelennek tartott rendelete ellen a helyhatóság másodszor is fölírhat, s másodszor is megtagadhatja az engedelmességet: „csakhogy ez esetben ennek a bizottmányban egyenkénti nyilvános szavazás utján kell eldöntetnie, minden egyes tag, ki az ellenszegülésre szavazott, személyes felelőséggel tartozván mind az államnak, mind a netán érdekükben szenvedett egyeseknek eljárásáért". Hogy Tisza Kálmán elfogadja ezen elvet, elismerésre méltó dolog; hanem mi okból legyen a magában