Kecskeméthy Aurél: Parlamenti alkotmány és vármegyei reactio (1867)

I. A helyreállitott megyei s városi municipiumok tevékenysége 1867-ben

— 22 — lentse ki, hogy az alap, melyen a ministeríum áll, t. i. a 67-es bizottság munkálata a haza jövőjére nézve aggo­dalmakat költ benne! továbbá hogy „kötelességének fogja ismerni odahatni, hogy a 67-es munkálat azon pontjai, melyek a gyakorlati alkalmazás által hazánk érdekeivel ellentéteseknek és károsoknak bizonyulnak be, alkotmányos uton mieló'bb megváltoztassanak. Azon pontjai pedig, melyek az örökös tartományokkali köl­csönös egyezkedés alapjául szolgálnak, az ország érde­kének megfelelőleg és előnyére intéztessenek el. Je­lentse ki végre, hogy a centralisatio törekvéseinek egész erejéből ellene áll, és a megyék autonómiájának föntartása végett minden lehetőt a törvény határain belől elkövetni kész leend." Ha Domahidynek ilyetén fájó érzelmei vannak, Ghiczy Kálmánnak „öröme" nem tökéletes; mert azon alap, melyen a kezdetbe vett országos átalakulás nyug­szik, a közös ügyek iránt elfogadott országgyűlési ja­vaslat több oly elveket foglal magában, melyeknek gyakorlati alkalmazása az országnak törvényes önál­lását és függetlenségét, anyagi és szellemi erejének életerős fejlesztgetését veszélyezteti. „Hogy ez elvek alkotmányos uton, ha még lehet, módosíttassanak, vagy legalább következményeik azok­ban, a mik még teendők, a nemzet jogainak és érde­keinek megfelelőleg fejtessenek ki, a megye közönsé­gének forró kivánsága. „Ezen óhajtásának teljesítését a megye közönsége az országgyűléstől várja. Egyébiránt pedig meg levén győződve, hogy a törvényes kormánytól, mely a köz­törvényhatóságok autonómiájának fenntartását is fel­adatául tűzte ki, törvénybe ütköző rendeletek nem érkezhetnek, nem késik kijelenteni, hogy törvényes ren-

Next

/
Oldalképek
Tartalom