Kecskeméthy Aurél: Parlamenti alkotmány és vármegyei reactio (1867)

VI. Mi következik mindezekből, kormányzatunk és közigazgatásunk leendő szervezését illetőleg?

— 114 — Hasonló qualificatiónál a megyebelinek adatik elsőség. Valamint a főispán a megyének, ugy minden tisztviselő kerületének székhelyén, vagy kijelölt hivatala helyén köteles lakni. A bizottmánynak ilyetén befolyása a tisztikar betöltésére annak tekintélyét a tisztikar irányában emelni, s igy a hivatalnokoknak bureankratiai túlsúlyra kapását megakadályozni fogja; s más részt korlátot képezend a ministerialis bureauk önkényes protectiói ellen. Viszont a kormány megerősítési jogánál fogva biztosíthatja magát, hogy a közigazgatás hivatlan kezekbe ne kerüljön. A bizottmány évenkint kétszer tart közgyűlést: ősszel az országgyűlés előtt, — tavaszszal az országgyűlés ülésének befejezte után. Elnöke a megye főispánja s a város főpolgármestere. Akadályozása esetében az alispán, alpolgármester. A bizottmány tanácskozásaiban — melyek nyilvánosak — a tisztviselők is részt vesznek; de szavazati joggal csak a bizottmány tagjai bírnak. A bizottmány jegyzőkönyve magyar nyelven irva, s hitelesitve az ülés napjától nyolc nap alatt fölterjesztendő a ministeriumhoz, s határozatai, ha a ministerium részéről 14 nap alatt ellenkező határozat nem érkezik, teljes érvényüekké válnak. A bizottmányi közgyűlés hatásköre ennélfogva körvonalazva következő leend: 1. A főispánnal egyetértőleg helyhatósági főtisztviselőket, alispánt, fő- s alszolgabirákat, állandó táblabirákat, főjegyzőket, főügyészt, főorvost választ, s ministeri jóváhagyás alá terjeszti, mely azonban csak qualificatio hiánya miatt tagadható meg; — az alsóbb hivatalo-