Kecskeméthy Aurél: Parlamenti alkotmány és vármegyei reactio (1867)
VI. Mi következik mindezekből, kormányzatunk és közigazgatásunk leendő szervezését illetőleg?
kat és segéd, kezelő, pénztári, irodai hivatalokat végérvényesen tölti be. A hivatalok, szolgák, rend- s csendőrök szaporitását javaslatba hozza a ministeriumnál. 2. A tisztviselőket ellenőrzi; visszaélések esetén fölterjesztést tehet, nyomozást rendelhet, sürgős esetben a főispánnal egyetértőleg a gyanúst hivatalától is fölfüggesztheti. 3. A helyhatósági évi költségvetést megállapitja, hatósági célokra uj vagy pótadókat vethet ki, de ebbeli határzatait valamint az évi budgetet helybenhagyás végett fölterjeszti. 4. A pénztári kezelés fölött őrködik, s a pénztárt megvizsgálhatj a. 5. Helyhatósági közös ügyekben: az adó s újoncok felosztása, megyei utak, hidak, csatornák, vizgátak épitése iránt intézkedik; a helyhatósági közvagyont kezeli, s a fölött őrködik; a törvény korlátai között szabályokat alkot; iskolák, kórodák, börtönök s egyéb megyei s községi közintézetek igazgatását ellenőrzi; az autonóm hatáskörébe törvényellenesen avatkozó kormányrendelet végrehajtását — saját felelőségére fölfüggesztheti, de ha fölterjesztésére a kormány elutasitólag válaszol — azt végrehajtani köteles. 6. Ez utóbbi esetben azonban a helyhatósági jogán ejtett sérelem miatt, vagy általán bármely országos ügyben — panaszszal, kérelemmel, javaslattal az országgyűléshez fordulhat, — ez levén a helyhatóság s kormányközti összeütközésekben, a törvényesség kérdésében egyedül illetékes bíró. A menyiben azután az országgyűlés által elmarasztalt fél (akár a minister törvénytelen rendelete által, akár a bizottmány annak törvénytelen fölfüggesztése által) bárkit megkárosított — amaz egyénileg, emennek pedig a törvénytelen hatá-