Kecskeméthy Aurél: Parlamenti alkotmány és vármegyei reactio (1867)

VI. Mi következik mindezekből, kormányzatunk és közigazgatásunk leendő szervezését illetőleg?

107 — mány irányában, föntarthatni vélik a megye régi omnipotentiáját, az alsóbb a falusi község irányában. Elfeledik tökéletesen hogy azokkal sem lehet ugy bánni, mint 1848 előtt. Azok is autonómiát követelnek; s fognak mind inkább követelni, és kell is, mint föntebb jelzém, hogy a községrendszer létesitése felé vezettessenek; — fognak pedig autonómiát követelni ugyanazon elvek alapján és azon mértékben — melyeken a megyének a kormány irányábani autonómiája nyugszik. Azon tény, melyet az országban konnytí észlelni, hogy a telkek felosztása által a választási jog alapja mind inkább szélesedik, legalsó elemei mind inkább szaporodnak: a községi autonómia terén is mindinkább érvényesitendi magát; az értelmiségnek mind nehezebbé válik már is befolyását föntartani; a nevek, melyek még máig némi hagyományos hangsúlylyal bírnak, elvesztendik azt; s a birtokos s értelmes osztály befolyásának csak a megvesztegetés eszköze fog fönmaradni, — mint azt több jelenség már is érezteti. A helyhatóságoknak államszolgálati hatásköre (der übertragene Wirkungskreis) — mondjuk ki szárazon, csak bureaukratice kezelhető'. A főnök (alispán) referáltat magának, végrehajtat, a ministernek jelentést tesz: szóval közvetlenül expediáltat. Az önkormányzatot országos ügyekben az országgyűlés képviseli; ő annak ellenőre; a helyhatósági önkormányzat a helybeli ügyekre szoritkozik. Egyedül ezen helyhatósági önkormányzat orgánuma a helyhatósági képviselő-testület, a bizottmány. Ez a helyhatósági autonómia ellenőre, fönntartója. Ez a helyhatósági terület közös — iskolai, közlekedési, rendőri, közmunka s gazdászati érdekeiben s ügyeiben a törvény korlátai közt — határoz, cselekszik; azo-