Kecskeméthy Aurél: Parlamenti alkotmány és vármegyei reactio (1867)

VI. Mi következik mindezekből, kormányzatunk és közigazgatásunk leendő szervezését illetőleg?

— 108 — kon túl pedig- javaslatokat a kormányhoz, kérelmekéi az országgyűléshez intézhet. De a közigazgatás folyamába közvetlenül nem avatkozik. Collegialis közigazgatás alól — egyéni közigazgatás fölül: már magukban össze nem férő ellentétek. De ha bár a helyhatósági bizottmány a kormánynak ország-közigazgatási hatáskörébe avatkozólag be nem folyhat, ebbeli rendeleteit végrehajtás előtt föl nem függesztheti, — csak utólag terjeszthet föl irántuk föliratot a kormányhoz vagy országgyűléshez, mint legfőbb biróhoz: habár a helyhatóság bizottmánya csak helyhatósági ügyekben képez tanácskozó s határozó testületet, s a ministeriuiimak csak is a helyi ügyekre vonatkozó rendeleteit veheti végrehajtás előtt tárgyalás aki. Nem kell azt képzelni hogy a helyhatóság nem üzendvén magas politikát — a megyei s városi tanácskozások csak csip-csup ügyek közül fognak forogni, mikből mit sem tanulhatni. Az igaz, hogy a bizottmányi közgyűlésben a megye vagy város concret ügyei, a helyi közig-azgatás fóntosabb tárgyai s nem elvont elvek képezendvén a tanácskozás tárgyait, azok nem fognak oly fellengős s pathetikus szónoklatokra adni alkalmat, minők 1823-tól 1848-ig napi renden voltak: mert hisz mindazon socialis s politikai kérdések, melyek ama korszakban a megyegyüléseken vitattattak, azóta vagy megoldattak, vagy a törvényhozás keblében már tárgyaltatnak. Mik valának 1848 előtt az elméket foglalkoztató, a szenvedélyeket gyújtó kérdések? a közös teherviselés, az urbérváltság, a városok szervezése, a földbirtoknak feudális kötelékeiből való kibontása, szabaddá tétele, az alkotmány biztositása, kifejtése: mindezen reform - kérdések az 1848-ki törvények által s