Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

BIRÓ KÖTELESSÉGEI HATÁRÜGYEKBEN. 469 4) Egyik fél tíinui kevesebb számmal vannak, továbbá ifjabbak, vagy közelebb lakók, vagy pedig nincsenek a hely szinén kikérde zve; ekkor a kereseti tér egészen a másik félnek Ítéltetik (951. i.) A kérdéses birtok két részreosztandónak Ítéltetvén, az osztás mérnök segélyével, és mindkét fél haszna és kényelme tekintetbe vételével eszközöltetik, következőn mindenik félnek, a birtokához közelebbi s általa könnyebben használható rész szakasztatik ki. (Sz.-Mártoni birtokos határp. 1774. aug. 27.) Jegyzet. 1848 előtt a birtokrészekre nézve, azon elvből, nehogy a határok összezavartassanak: elévülésnek helye nem volt, következőn bármennyi ideig birta az egyik fél a birtokot, de a másik fél adománylevelet, vagy más jogiratot tudott előmutatni, az neki visszaitéltetett. Ezen kiváltságos jog azonban nem minden birtokrészre terjedt ki. Nevezetesen ha két határjelek között valamely birtok mint külön határjelekkel elválasztott tagbirtok létezett, ezen részre az e 1 évü 1 és kitérJ e d e 11. (1: 85.) Ahatárok iránti ezen volt jogelv helyes megismerése végett, az ugyanazon birtokra nézve előállt különböző határ jelek keletkezését kell figyelembe venni. Nevezetesen megtörtént, hogy valamely vagyon régibb időkben bizonyos családnak adományoztatván, igtatáskor a határok kijelöltettek, és később ezen család kihaltával ugyanazon vagyont egy más család fölkérvén, ennek igtatásakor az előbbinél belebb eső határok tétettek: ha más valaki ezen régi és uj határ között fekvő birtokot elfoglalván, határokkal kijegyzé? azt tőle 32 évi békés birtoklat után elvenni nem lehetett, péld. egy család 1300-ban adományként nyert bizonyos jószágot, s igtatáskor a határok kijelöltetvén, a birtok 10,000 holdat tett, később ezen család kihalván, 1600-ban egy más család ismét fölkérte ugyanazon jószágot, de igtatáskor egy erdő egészen kimaradt, ugy? hogy a birtok már csak 6,000 holdra terjedett; ha valaki a 4,000 holdnyi erdőt elfoglalván, határokkal kijegyzé, és 32 évig békésen birta, bár a birtokban levő adományos család az előbbi adományos család iratait megtalálván, tudta, hogy a 4,000 holdnyi erdő a neki adományozott jószághoz tartozott, m. a. a birtokostól, miután az erdő mindenfelőlhatárjelekkel ellévén különítve, mint külön birtok, és nem mint határrész tekintetett, el nem vehetendette.