Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)
Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.
470 II. KÖNYV. VAGYONOK S EZEK IRÁNTI JOGOK. 547. §. Határ ügyekbeni jog bizonyító okiratok. A kérdéses hely iránt tulajdonjogot bizonyító okiratokul hozathatnak elő határügyben: 1) Törvényes fejedelem által adott adomány levél, ha ez igtatással megerősíttetvén, a határok benne kijelölve vannak, és ellenbizonyitékokul nem hozatik föl, mikép ezen határok később osztály, vagy határrendezés által megváltoztattak. (1: 86.) 2) A felek kölcsönös megegyezése, vagy általok kötött pöregyesség alapján készített ha tárlevél (u. o.) 3) Az ország valamelyik rendes bírája által kinevezett küldöttség által, a határkérdések birói elintézése után készített h a t á r 1 e v é 1 (u. o.) 4) Káptalani vagy conventi személynek, ki az ország valamelyik rendes birája által egy más egyénnel együtt kiküldve volt, a szomszédok és határostársak jelenlétében általok nyilván teljesített határjárásróli levele (u. o.) 5) Fő tör vényszéknek végrehajtással megerősített Ítélete. Kivételek: Az ország rendes birája által egy királyi vagy nádori kiküldött és káptalani vagy conventi személyjelentése alapján, ezen záradékkal „mondatik nekünk" kiadott határlevél csak akkor, ha bebizonyittatik, mikép azon határróli jelentés alapján egyszersmind az illető fél birtokba lépett, érvényes. T. i. a régi időben sokan a határrendezés végett kikért királyi és káptalani küldötteket megvesztegetvén, ezek a nélkül, hogy rendes határjárást teljesítettek volna, kiadták a határjárásróli jelentést, mely jelentésre az ország azon rendes birájától, kitől a küldés kéretett, rendes határlevelet vévén ki, ennek erejénél fogva 10 vagy 20 év múlva, mikor már a szomszédok és határostársak, kiknek nevei a jelentésbe csalárdul beírattak, és a királyi s káptalani küldöttek elhaltak, nyilvánosan határrendezést kértek, és a határlevélnél fogva a más jogos birtokát eltulajdonították (1: 86.) Továbbá az érvényes határlevél eredetiben elő nem mutathatván, annak valamely hiteles helytől kiadott átirata csak akkor érvényes, ha az hitelességgel bír, vagyis a hiteles hely az eredeti-