Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

468 n. KÖNYV. VAGYONOK, S EZEK IRÁNTI JOGOK. az egész birtok a régi kizárólagos használatot bizonyító félnek, mennyiben az utóbbi együttleges használat a régi kizárólagos használat sérelmével gyakoroltnak tekintetik, itéltetend. (Schilson határp. 1770. sept. 10; Nagyugrócziak határp. 1785, sept. 3.) Ha régi használatot egyik fél sem tud bizonyítani, vagy mindkét fél egyenfó régi használatot bizonyít, ekkor dd) A melyik fél a kérdéses helyre nézve jogot bizonyító okiratot hoz e-lő használata mellett, (1. alább 547. §.) minthogy ily esetben a másik fél használata nem jogosan keletkezettnek tekintetik, a birtok annak ítéltetik (I: 85.) Jogot tanúsító okiratot egyik fél sem tudván előhozni, következőleg ee) Egyenlő időről mindkétfél használatot bizonyít, vagy a kereseti tért mindenik fél saját birtokához tartozónak bizonyítja, a birtok kétfelé osztatik (1635: 20; veszprémi kápt. határp. 1777. sept. 18, Filszki határp. 1779. jun. 18.) Kivévén: 1) Ha valamelyik fél a birtok egy részére nézve kizárólagos használatot mutat, péld., hogy azon helyről a másik fél az ő barmait behajtván, azt hatalmaskodási büntetésben elmarasztaltatá: azon rész fölosztás alá nem terjesztetvén egészen neki ítéltetik (Battyáni határp. 1816. jan. 18): Úgyszintén Ha mindkét fél a kérdéses hely külön részeire nézve kizárólagos használatot mutat, ezen részek az illető felek kizárólagos birtokában meghagyatván, a többi birtok terjesztetik fölosztás alá (Sajnovits határp. 1775. febr. 21.) 2) Ha az egyik fél használata zálog, vagy bérlet czimen vagy erőszakosságból keletkezettnek, hasonlóul ha titkon5 vagy megszakadva gy ako rlottnak bizonyittatik; ezen fél mit sem nyervén, az egész birtok a másik fél részére Ítéltetik (950 i. Rádai határp. 1780 febr. 5.) 3) Az egyik fél csekélyebb használatot képes bizonyítani, nevezetesen szántás és aratás ellenében kaszálást vagy faizást vagy ezek ellenében legeltetést bizonyít, a birtok az erősb használatot bizonyítónak ítéltetik; minthogy a legeltetés főkép a régi időkben, a szomszédi jó viszony föntartása tekintetiből, sokszor a tulajdonos elnézéséből gyakoroltatott, következőleg szántás vagy kaszállás ellenében hozatván föl a legeltetés, az jogvéleményeztetik, mikép a legeltetés nem jog alapján gyakoroltatott. (953. i.)