Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

440 H. KÖNYV. VAGYONOK. S EZEK IRÁNTI JOGOK. 520. §. Arányosítás jogi alapja. A közös haszonvételek a községi beltelkek járulékai lévén, az igazság elvéből következik, hogy mindenik közbirtokos a mely mértékben részesül a beltel kékben, vagyis a mennyi részt bir a belső telkekből, azon mértékben nyerjen részt a közös haszonvételekből. Megtörténhetik azonban, hogy azon közbirtokos, a kinek kevesebb része van a beltelkekből, több élvezetet vészen a közös javadalmakból, mint az, kinek több belső telki része van, péld. az, kinek 2 telke van, több osztalékot nyer a közös italméretési javadalomból, vagy több barmot legeltet a közös legelőn, mint az, ki 3 vagy 4 telekkel bir: ennélfogva igazságos, hogy azon közbirtokosnak, ki illetvényénél kevesebb részt élvez a közös javadalmakból, az őt jogosan illető rész kiadassék, annak pedig, ki illetvényén túl részesül azokból, élvezete a jogos részre leszállittassék. 521. §. Arányosítás szabályai, vagyis kulcsai. Arányositás szabálya, vagy kulcsa azon a lap, melyhez mérve adatik ki mindenik közbirtokos részére, a közös haszonvételekbőli mennyiség. Ezen alap, vagy kulcs, kétféle, u. ni. rendes és rendkívüli. a) Rendes kulcsul használtatnak: a) Régi házhelyek, vagyis belső telkek, melyek után külső földek vannak, és a melyekről az, hogy valaha nem házhelyek lettek volnak, ki nem mututható. Sőt ha valamely házhelylyel, külső földek nincsenek is összekapcsolva, de a földeknek elszakasztása és hovákapcsolása bebizonyítható, az ily házhely is a kulcsba számittatik. b) Elágazás, vagy osztályrész oly birtokokat illetőleg, melyeket a birtokosok osztály utján nyertek, akár magok ezen osztályosok, akár mások az ő jogaikon birják azt, péld. valamely család két ága a helység V3 részét, mely mintegy 80 telket képez, maguk között megosztván, később az egyik ág 5 családra növekedik, a másik ág ellenben csak egy családot számlál;