Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

ARÁNYOSÍTÁS ALAPJA, KULCSAI. 441 ezen családok között a 80 telek utáni illetvény akként fog kiadatni, hogy azon család, mely az egyik ágon egymaga áll, a 40 telek utáni illetményt egészen, a másik ágoni 5 család pedig, kik közöl mindenik a 40 telekből egynyolczad részt nyert osztályrészül, egyenként a 40 telek utáni tartozmányok egynyolczadrészét fogja nyerni. Ha ezen kulcsok nem alkalmazhatók azért, mert a házhelyek száma ki nem világositható, illetőleg az osztályrész mint hibás fölosztás igazságos alapul nem vehető: ß) Rendkívüli kulcsok alkalmazandók; nevezetesen: a) Közös terhek, vagy javadalmak fölosztásának módja, t. i. hogy a ki mennyi fizetéssel járult az országos s egély vagy adóhoz, vagy a mennyi részt nyert a közös vám vagy italmérésjogból, annyi részt fog nyerni minden közös haszonvételekből, és igy péld. a ki 10 frttal járult az országos segély, vagyadóhoz, vagy pedig 10 frtot nyert osztályrészül a közös vám vagy italméretési jogból, az felényi részt fog minden közös haszonvételekből venni, mint a ki 20 frttal járult az adóhoz, vagy 20 frtnyi osztalékot nyert a közös vám vagy italméretésből. Ha a birtok zavart helyzete miatt ezen kulcs jogos alapul nem vetethetik, akkor b) Belbirtok mennyisége szolgál kulcsul, vagyis mindenik közbirtokosnak belső birtoka, — a közösből foglalt beltelkek kihagyatván, fölméretik, saz ekkép nyert mennyiséghez fog az illetmények kiadása alkalmaztatni, igy péld. a kinek bel telke 1200 ölet képez, az, 1/4 részsze1 kevesebb illetményt nyer, mint a kinek belső birtoka 1600 • ölet teszen, és ez ismét 1/4 részszel kevesebbet, mint a kinek belbirtoka 2000 ölre terjed. Ha birói itéletben ez sem találtatik eléggé igazságos kulcsnak, akkor kulcs leszen c) Bel és kül birtok mennyiség; vagyis mindenik köz birtokos mind belső mind külső birtoka, a közösbőli foglalványok kihagyatván, f ö 1 m é r e t i k, és kulcs gyanánt ezen menyiség vétetik; e szerint péld. a kinek bel- és külbirtoka 100 holdra terjed, két annyi részt nyer a közös haszonvételekből, mint a kinek bel- és külbirtoka 50 hold a t, és ez ismét két a n y i t, mint akinek 25 holdat teszen. (183G: 12, 2—7 §§.)