Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

ARÁNYOSÍTÁS FOGALMA, ENNEK TÁRGYAI. 439 kulcsául pedig véleményünk szerint legigazságosabban a volt földesurak, és volt jobbágyok bel és külbirtokáik összesége vétethetik; igy péld. ha egy község kisebb kir. javadal­mai 3000 frtot jövedelmeznek évenként, és a volt földesurak bel és külbirtoka a helységnek és határának 1/3 részét, a volt jobbágyok kül és be1 birtoka pedig l/3 részét képezi, az évi jövede­1em 1/3 része és igy 1000 frtnak mint 6-os kamatnak tőkéjét, vagyis 1 G, 666 frtot a volt jobbágyok lefizetvén, a kisebb kir. java­dalmak egyharmad részének tulajdonosaivá lesznek. A megváltás pedig az egyenesség és méltányosság elvénél fogva a váltsági teher lehető könnyitésével, és igy a váltsági összeg részletes lefizetése mellett eszközlendő. 519. §. Arányosítás tárgyául szolgáló javak. Arányositás tárgyául szolgálnak minden közös haszon­vételek; és igy a) Kisebb kir. javadalmak (jura regalia), jelesül vásár, rév, vám, ital s húsmérésjog, és más közös javadalmak, péld. közös földre épített malom. b) Közös külső földek, nevezetesen közös szántóföldek, kaszálók, legelők, irtások, erdők stb. És igy ha bizonyos szántóföldek a határbeli valamely malomhoz vannak is kapcsolva, miután a malom beltelkül nem tekinthető, arányositás alá terjesztetnek. (Révai arány. p. 1818. dec. 1. ) Ellenben nem tárgyai az arányositásnak: a) A beltelkek, minthogy ezek az arányositás alapjait képezik, és azokhoz arányosittatik a közös haszonvételekbőli részek kiadása. ß) Kizárólag egyes közbirtokosokat illető ha­szonvételek, nevezetesen kizárólag birt szántóföldek, kaszálók, valamint egyes birtokosok részére kir. sza­badalom által adományozott kisebb kir. javadalmak, péld. kizárólagos rév, vám, vagy ital és húsmérésjog; minthogy ezek nem illetvén minden közbirtokost, közös fölosztás tárgyait nem képezhetik, arányosításnak tárgyául egyedül a közös haszonvé­telek szolgálhatván. (1836: 12, 1. §. 922, 923 i. i.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom