Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

412 II. KÖNYV. VAGYONOK, S EZEK IRÁNTI JOGOK. a) Az osztálynak 1 év alatti elintézése. Ennélfogva a bíróság, ha lehetséges barátságos egyesség szerint igyekszik az osztályt elintézni; ez nem sikerülvén, a részeket kijelöli, és a feleket illetőségök átvételére fölszólítja, mi ha nem történnék, sorshnzás utján mindeniknek részét kiadja, a sorshúzást teljesíteni vonakodó félt kinevezett egyén által helyettesitvén. b) Az ügy elintézésének a felek lehető legkevesb terheltetésével megtétele. E végre ha a javak több törvényhatóságok alatt (akár több megyék, akár megye és sz. kir. vagy rend. tan. város) létezvén, csekély részvagyonokból állanak, a felek iltal niegkeresett törvényhatóság köteles a királyi kijelölést az iránt, hogy melyik törvényhatóságból választassék a bíróság, a felek minden terheltetése nélkül kieszközölni. Továbbá a pörköltséget a felek közösen viselik, kivévén, ha valamelyiknek birtokában lévén az elosztandó vagyon, ez az osztályt nem engedi, az egész pörköltségőt terheli; ha pedig csak háborgatja, vagy visszafoglalja, a háboritás, illetőleg foglalástóli pörköltséget és hasznot tartozik viselni. c) Az osztálynak az akadályok ellenére is teljesítése. E szerint a bíróság a csekélyebb akadályokat elintézni igyekszik, jelesül ha oly végrendelet mutattatik elő, melyrenézve a végrendelkezéstelenség világosan látható, péld. osztatlan testvér az egész osztatlan vagyonról, vagy egyik hitves az egész közszerzeményről végrendelkezett, ezt félreteszi, úgyszintén ha valaki bizonyos vagyonhoz közelebbi vérségi jog, vagy igénynél, nevezetesen befektetésnél fogva jogot tart: ezen igényekre nézve a feleket kihallgatván, ha azok jogosak, teljesítteti, és a vagyont az illető vérrokonok között elosztja. 1848 előtt ha ősiekről tett végrendelet mutattatott elő, és a javak ősisége nyilvános volt, a bíróság a végrendeletet félretévén, a vagyonokat egyenlően fölosztotta. Ha azonban nagyobb akadályok, melyek a jogok vizsgálata nélkül el nem intézhetők, jőnek közbe: azokat hallgatag rendes eljárásra utasítva, intézi az osztályt, jelesül ha szerződés, péld. vételjogon támaszt igényt valaki bizonyos vagyon iránt, ezen követelés elintézésébe nem ereszkedvén, a vevőt a törvény útára utasítja; valamint ha oly vagyon, mely föl-