Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

VILÁGOS ÖRÖKLÉSI OSZTÁLY ELINTÉZÉSE. 413 fedező eskü nélkül ki nem mutatható, kívántatnék osztály alá terjesztetni, ezen kérést mellőzve, csak oly vagy on o k a t, és ezeket is csak azon mennyiségben vészen osztály alá, melyek és a mely mennyiségben tanúk vagy okiratok által kimutathatók. Az akadályok elhárittatván, s az osztály tárgyát képező javak kimutattatván, az osztályrészek megállapitása következő szabály szerint történik: minden vagyon, akár öröklött, akár szerzeményi legyen, a hitbizományt kivéve, a fi és nöágbeliek között egyenlően fölosztandó, kivévén ha az elhalt ajándékozás vagy végrendelet által azokról másként rendelkezett; megjegyezvén, mikép sem ajándékozás, sem végrendelet a törvényes rész megsértésével ugy leányok mint fiakat illetőleg, a kirekeszthetés eseteit kivévén, nem történhetik; következőn ha a fiak javára a leányok kizárásával ajándékozás vagy végrendelet tétetnék, ha ez a törvényes részen túl terjed, a biró által az ajándékozás vagy végrendelet félretétetvén, a törvényes részben mind fiak, mind leányok egyenlően részesittetnek, a többi vagyon pedig a végrendelet vagy ajándékozás értelmében fölosztandó. (1848: 15, id. törv. szab. 3, 4, 7, 8. §§. ) 1848 előtt ettől különböző szabály létezett, jelesül: az ősi vagyonokat illetőleg a biró a legközelebbi osztályt vette alapul, és azokat, habár a fiág kizárólagos birtokának állította is, mindkét ág között egyenlően osztály alá bocsátotta, a fiág ha kizárólagos jogát kimutatni képes volt, a nőág ellen kizárás végett külön keresetet indíthatván; ellenkezőleg, ha a nőág a legközelebbi osztálynál valamely vagyonban nem rés z e s ü 1 t, ámbár azt vele jogszerint közös vagyonnak állította is, a biró által abban osztályra nem bocsáttatott; fönmaradván a nőágnak, ha a fiággal egyenlő jogot tudott mutatni, jogegyenlőség végett keresetet indíthatni. Szerzeményeket illetőleg a bíróság a szerzeményi leveleket vette tekintetbe, kivévén ha a szerző másként rendelkezett (t. i. az egész szerzeményről minden korlátolás nélkül rendelkezni lehetett). Jegyzet. Ezen rövidleges elintézés után az osztálylyal meg nem elégedő félnek joga van birtokon kivül a törvény rendes útához folyamodni, vagyis a rendes bíróság előtt öröklési