Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

ŐSISÉG ELTÖRL. UTÁN A MAGY. TÖRV. FOLY. VISSZAÁLL. ÖRÖKLÉS. 359 szülők, vagyis dédősök és utódaik, 6-dik ág nagyapai ős szülők, vagy ük-ősök és utódaik, (o. p. t. 731. §.) Ha a 6-dik ágból senki nem létezett, másként mint törvényünk szerint, mely az észjogi egyenességgel megegyezőleg a vérrokonok között mindvégig kiterjeszti az öröklésjogot, a hitvesre szállott az egész örökség, hitves sem lévén, az állam öröklött, (id. törv. szab. 19. §. osztr. p. t. 731—759. §§.) Egyébiránt a hitves, ha gyermekek maradtak, özvegyjog fejében, vagyis éltéig, hogyha 3 vagy több gyermek volt, egy gyermek részt, ha kevesebb volt, az összes hagyaték V4 részét nyerte, (oszír. p. t. 757. §.) Törvényes részül a szülők gyermekeiknek, a vagyon felerészét, mint jelenlegi id. törv. szabályunk szerint köteleztettek adni, a gyermekek pedig szülőik, nagyszülőiknek és igy tovább a fölsőbb vérségi ágon, a vagyon */3 részét, és igy különbözőleg az id. törv. szabály rendeletétől. A törvényes részbőli kizárhatás esetei voltak: a keresztyénség elhagyása, megátalkodottan folytatott erkölcstelen élet, végre oly bűnténynek, mely halálig, vagy 20 évre terjedő fogságot vont maga után, elkövetése, (oszt. p. t. 768. §.) 450. §. Öröklés természete és szabályainak átalános áttekintése. a) Öröklésnek akkor van helye, ha végrendelet nem tétetett, vagy tétetett ugyan, de ez a törvényes kellékekke 1 (2 hites egyén, vagy 5 magán személy) nem b i r, vagy a végrendelet megromlott vagy semmis. Úgyszintén ha azok elhalnak, kiknek vég rendelkezési képességök nincs, jelesül elmebetegek, nemtörvényes korúak, vagy biróilag vesztegetőknek nyilváníttattak; ez utóbbiakra nézve azonban csak a törvényes részt illetőleg. b) Gyermekek az apa után csak akkor jutnak öröklésre, ha az apa éltében már léteztek, vagy fogantattak, (minthogy a fogantatás már bizonyos tekintetben létezésnek tekintetik). És igy az anya teherben maradván, az apa halála vagy ellenségtőli elfogatásakor, ennek öröklésjoga van. Innen következik, hogy az apa halála, vagy ellenségtőli