Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

358 n. KÖNYV. VAGYONOK S EZEK IRÁNTI JOGOK. miként jelenleg az apa utódaira, vagyis az apai testvérekre, és ezek nem lévén, az anyára szállt; egyik sem lévén, az utódokra és ezek nem létében a nagyszülőkre és utódaikra háramlott az örökség egyenlő részben, következőleg a vagyon két egyenlő részre osztatott, felerésze az apai ágra, vagyis apai nagyszülőkre és ezek utódaira, másik fele az anyai ágra, vagyis anyai nagyszülőkre és ezek utódaira háramlott, Ha valamelyik ágban az egyik szülő elhalt, ennek része utódaira, ezek nem lévén, az azon ágbeli másik szülőkre, vagy ennek utódira szállott; egyik ágon mindkét szülő elhalván, és utódai sem létezvén, az egész örökség a másik ágbeliekre, névszerint az anyai nagyszülőkre szintén két egyenlő részben háramlott; ezek sem lévén, az ős szülőkre, és ezek utódaira; jelesül: az apai nagyapának szülőire és ezek utódaira, és az anyai nagyapának szülőire és utódaira azon elv szerint, mint a nagyszülők öröklése történt. Ha ezen 4 törzs közöl mindenik életben volt, a vagyon 4 egyenlő részre oszlott, mindenik törzs és utódai között a rész akként osztatván föl, miként a szülők és utódaik között. Ha pedig a 4 törzs közöl egy elhalt, ennek része nem az életben lévő 3 törzsre szállt, de ha apai ágbeli volt a törzs, nevezetesen az apai nagyapának apja, ekkor az apai ágoni másik törzs, vagyis az apai nagyapának anyjára szállott; ha pedig az apai ágon mindkét törzs kihalt, akkor az örökség az anyai ágon lévő mindkét törzsre szállt, végre ha ezek közöl is csak egy volt életben, az egész örökség erre szállott. Ezek kihaltával a távolabbi vérrokonok Öröklöttek a vérségi fokozat közelsége szerint a 6-ig ágig azon elv megtartásával, hogy az utódokat illetőleg a képviseleti jog mindenütt megtartatott, vagyis az ugyanazon fokon állók közöl egy elhalván, ennek utódai elhalt apjokat képviselvén, ennek részét akként mint a vérségi alsóbb rendben a gyermekek közöl egy elhalván, az ettől származott onokák, az elhalt gyermek, illetőleg apjok részét nyerték. Az öröklés a 6-ik ágon, vagyis az apai és anyai nagyapának ős szülőin tul nem terjedett. Az ágak pedig következőkép számitattak: 1-ső ág az elhalt és ennek utódai, 2-ik ág szülők és ezek utódai, 3-dik ág nagyszülők és utódaik, 4-dik ág nagyapai szülők, vagyis ős szülők és utódaik, 5-dik ág nagyapai nagy-