Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)
Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.
VOLT JOBB. HELYZ. POLG. ÖRÖKL. ŐSISÉG ELTÖRLÉSE UTÁNI ÖRÖKL. 357 449. §. Az ősiség eltörlése után a megyar törvény folyamának visszaállításáig létezett öröklés rendé és elvei. Az ősiség eltörlése utáni öröklésre szintúgy mint a végrendeletre nézve két időszak különböztethető meg; u. m. a) Az ősiség eltörlésétől kezdve ezen törvény életbe léptéig, vagyis 1848-tól 1853 maj. l-ig, és b) Az ősiségét eltörlő törvény életbe lépte s egyszersmind a magyar törvény folyamának fölfiiggesztése, következőleg az osztrák polgári törvény kiterjesztésétől, a magyar törvény folyamának visszaállításáig, vagyis 1861. jul. 23-ig. Elsőbbi időszakban az öröklés azon rendben, miként azt az 1848-ig fönállt magyar törvények megállapiták, történt, jelesül a fiágat illető javak kizárólag a fi ág öröklése alá terjesztettek, a nőágbelieknek pedig azokból negyed, illetőleg hajadonjog adatott, továbbá a gyermekek után, mint jelenleg a szülők, de a szülők után ellenkezőleg mint jelenleg nem a testvérek, hanem a nagyszülők, és ezek nem létében az ős szülők, és átalában a vérségi felsőbb rendbeli vérrokonok öröklöttek, és csak ezek nem létében következtek a mellékrokonok a vérségi fokozat közelsége szerint, vagyis előbb az elhaltnak testvérei és ezek utódai, ezek után a szülők testvérei és ezek utódai, ezek nem lévén, a nagyszülők testvérei és ezek utódai, stb. mig a vérrokonok közöl valaki létezett, (id. törv. szab. 20. §. ősis. rend. 8. §.) Második időszakban az öröklés az osztrák polgári törvény szerint történt, oly módon, hogy mindaz adományiság, mind az ősiség megszűntével, sem adományi és nemadományi, sem ősi, és szerzett javakra nézve különbség nem tétetett, és igy ezekben az utódok egyenlően öröklöttek. E szerint először a g y e rmekek öröklötték az elhaltnak minden vagyonát a nemre nézve minden különbség nélkül, és igy fiak és leányok egyenlően, azon elvek szerint, mint törvényünk szerint jelenleg (t. i. a 2-ik fokon lévők, képviseletjog szerint); gyermekek nem lévén, a szülők, jelesül az apa és anya egyenlő részben öröklöttek, és igy nem a családiság, vagyis ősiség elve szerint, mint még mostan is törvényünk szerint; az apa elhalván, ennek része nem az anyára, mint a mi régibb törvényünk szerint, de
