Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

356 II. KÖNYV. VAGYONOK, S EZEK IRÁNTI JOGOK. kitol 2 gyermeke született, 1 telket, második nejével, kitől 1 gyermeke született, 2 telket szerzett, ősi része pedig 1 telket tett, az életben maradt harmadik nő nem fogott, mint a volt nemesi öröklésnél, az 1 ősi telekből özvegyjogot nyerni, s ezenkívül külön mindkét házasságbóli gyermekekkel a szerzeményen osztozni, hanem a két házasságbóli összes szerzeményből és egyszersmind a férj ősi javaiból egy gyermekrészt azaz 4 telek és 3 gyermek, s igy a nő 4-ik osztályos lévén, egy negyedrészt, és igy 1 telket, vagyis ennek becsértékét nyerte, ezen negyedrész azonban mindkét házasság alatti szerzeményből aránylag adatott ki, jelesül: az első házasság alatt 1 telekből J/4 rész telek, a második házasságbani 2 telekből, minthogy ez kétannyit tett: % rész telek becsára adatott; mely megtörténvén, mindenik házasságbeli gyermekek a fönmaradt szerzeményi illetményüket, s igy az első házasságbeliek a fönmaradt 3/4 rész telket, a második házasságbeliek szinte az 1 és fél telket maguk közt egyenlően fölosztották, az ősi 3/4 telek pedig mind az első, mind a másod házasságbeli gyermekekkel egyenlően közös lévén. Ezen osztály természetesen a telek felosztása iránti jogelvek megtartásával történt. (1840: 8, 4, 5 §§.) eé) Volt jobbágyi öröklésnél egyik hitves a másik elhaltával, ennek házasság előtti minden szerzeményeiben mind a szülők, mind a mellékrokonok előtt öröklött, (1840: 8, 8 §.) volt nemesi öröklésnél a házasság előtt bevallás utján szerzett javakban ha valamelyik vérrokon neve beirva lőn, nem öröklött. v d) Volt jobbágyi öröklésnél a nőt a közszerzeményből a férj végrendeletileg ki nem zárhatta, minthogy a szerzemény mind a férjet, mind a nőt egyenjoggal illette, (1840: 8, 8 §.) volt nemesi öröklésnél a férj végrendeletben minden szerzeményekről rendelkezhetvén, nejét azokból kizárhatta, s igy az özvegyi örökléstől megfoszthatta. ff) Hitvesi öröklés volt jobbágyi öröklésnél ősi javakra ki nem terjedett, volt nemesi öröklésnél a hitves, ha szülők és mellékrokonok nem léteztek, az adománykivüli ősieket öröklötté. gg) Volt jobbágyi öröklésnél szülők nem lévén, az osztály utáni szerzeményeket, a volt földesúr öröklötté, máskép mint a nemesi öröklésnél, hol a mellékrokon, ha neve a szerzeményi levélbe beiratott, azokat a kir. ügynök előtt öröklötté.