Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

VOLT JOBBÁGYHELYZETÜ POLGÁROK ÖRÖKLÉSÉNEK RENDÉ. 355 Jegyezzük meg itt, hogy a telket, ha a földesúr benne megegyezett, félre és negyedrészre, de nem kisebbre, az örökösök magok közt föloszthatták. (1840: 8, 4, 5 §§.) Különböztek ezekben: ad) Szülök, ha életben voltak, mind a mellék rokonokat, mind a volt földesurat minden javakban megelőzték, (1840: 8, 7 §.) volt nemesi öröklésnél a szülők csak az ősi javakat és adománykivüli szerzeményt öröklöttek, ellenben az adományi szerzeményt csak akkor öröklötték, ha nevök a szerzeményi levélbe beíratott. bb) Mellék rendbeli rokonok az osztály után szerzett vagyont soha nem öröklötték, (1840: 8, 10. §.) volt nemesi öröklésnél a testvérek, ha a kihalt testvér a szerzeményi levélbe nevöket beiratta, öröklést nyertek. cc) Volt jobbágyi öröklésnél a nő, hogy hozományát megnyerhesse, tartozott nemcsak a házhoz vitelt és a javakba befektetést, mint a volt nemesi öröklésnél, bizonyítani, hanem mindjárt a házhoz vitel alkalmával a vitt javakat a helység elöljárói által összeiratni és meg becsültetni, az összeirás és becslés egyik példánya neki megmaradván, másik a helység ládájába tétetvén; különben ha az összeirás és becslés elmulasztatott, a nő hozományából a természetben meglévőkön kivül semmit nem követelhetett. (1840: 8, 14, 15. §.) Jegyzet. 1840-ik évet megelőzőleg nem szükségeltetett, mint a volt nemesi Öröklésnél, a hozománynak a férj házához vitelén kivül a javakba befektetését bizonyítani, ha a hagyomány pénzből állott. (1840: 8, 14. §.) dd) Volt jobbágyi öröklésnél, ha több házasságbeli gyermekek maradtak, a nő a férjnek ősi, és a más házassága alatti összes szerzeményekből csak egy gyermek részt nyert, mint özvegy jogi illetményt, és ez, mint tőke, a községi elöljárók és volt földesúr fölügyelete alatt kezeltetvén, annak csak jövedelmét élvezte, és mihelyt meghalt, vagy férje nevét viselni megszűnt, a tőke, az elhalt férj vérrokonainak átadatott, (1840: 8, 18. §.) volt nemesi öröklésnél a nő, mint jelenleg, mostoha gyermekeivel a szerzemény felében, mint a férjet illető részben osztozott, a szerzemény másik fele, mint anyai rész, egyedül a gyermekeket illetvén, péld. egy volt jobbágyi helyzetű polgár, kinek harmadik neje maradt életben, első nejével, 23*