Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

252 II. KÖNYV. VAGYONOK, 6 KZEK IttÁNTI JOGOK. tekintethetnék; következőn a vagyon, s ez iránti jog megtámadó ellen is szintngy mint a személy megtámadó ellen, csak a megtámadás idejében és nem később, látszik jogosan gyakorolhatónak a megtámadás visszaverése általi önvédelem (id. törv. szab. 43—4G. §§.) c) A jobbágyi helyzetben volt honpolgárok 1848 előtt ezen javadalomban szintngy mint az italmérésjogban két esetben részesültek. (1. 118. §.) Azonban ezen javadalom teljes mértékben i élvezésére nézve, által ok az italmérés és egyéb kisebb kir. javadalmakat illetőleg föntebb emiitett és a tulajdon biztonság elvével egyező eljárás alkalmazandó. d) A m é r t é k e k r e i fölügyelet ezen javadalomra nézve is minden törvényhatóságot illet saját körében; úgyszintén a törvénytelen mértékkel élők ellen ugyanazon büntetés, kereset és eljárás alkalmaztatik, mint az italmérésjogra nézve; ugy más, ezen tárgyból keletkező keresetek is ugyanazok, mint az italmérésnél. (1659: 71.) Egy eltérés mindemellett létezett 1848 előtt, ez, és az italmérési javadalom iránti elveket illetőleg; nevezetesen azon birtokos ellen, ki régi gyakorlatában volt, bár szabadalom nélkül a húsmérésjognak, magánosak (kir. város, volt földesúr, vagy közbirtokosok) ezen jog megszüntetése végett ugy, miként az italmérést gyakorló ellenében keresetet nem indíthattak azért, mert ily nemű keresetre törvény nem létezett, törvény nélkül pedig kereset nem indítható; egyedül a kir. ügynök indíthatván ellene, mint szabadalom nélkül ezen jogot kizárólag élvező ellen keresetet. Jelenleg sem az italmérési, sem a húsmérési jogot külön élvező ellen, ha szabadalommal nem bír is, de 1848 előtt azon jog gyakorlatában volt, ezen jog megszüntetése végett magánosok által kereset nem indítható. (1848: 15, id. törv. szab. 20. §. ősis. rend. 4. §.) Ezekből állanak az 1848 előtt kisebb kir. vagy volt földesúri jogoknak (jura regalia seu curialia) nevezett javadalmak; minthogy az 1848 előtt létezett kilenczedjog, a szőlők kivételével, a tizedjog pedig teljesen elenyészett, csak mint volt javadalmak vétethetnek figyelembe. Azonban az úgynevezett kisebb királyi vagy földesúri javadalmakon kívül, vannak az ingatlanoknak másnemű javadalmai is, de a melyek nem kir. vagy földesúri jogoknak neveztetnek, következőn 1848 előtt is nemcsak a volt földesurakat,de minden birtokosokat,